Az ipar felelőssége – 8 nehézség az élelmiszerellátási reformba

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a világon megtermelt összes élelmiszernek legalább a harmada a kukában végzi. Ebben elképesztő felelőssége van az egyéneknek, de nem szabad megfeledkeznünk az ipar és a kereskedelem szerepéről sem. Megdöbbentő lehet ugyanis, de az ételek jelentős része már a vásárlás aktusa előtt a szemétbe kerül!

az_ipar_felelossege_masolata.png

Tény, hogy az emberiség által megtermelt iszonyatos mennyiségű élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások tehetők felelőssé: az ételpazarlás globális problémájáról, illetve a hazai adatokról már mi is beszámoltunk a blogunkon. Ahogy a zöldebb vásárlást, ételtárolást és -felhasználást segítő tippekről is, hiszen az egyének pazarlása csakis a tudatos fogyasztói szokások és gondolkodásmód elsajátításával mérsékelhető.

De mi a helyzet az élelmiszeriparban és a -kereskedelemben keletkező hulladékkal?

Az élelmiszerveszteségben testet öltő probléma igen sokrétű, így a megoldási javaslatnak, a felülről érkező szabályozásnak is annak kellene lennie. Lássuk is, mi okozza ebben a szektorban a legtöbb fejtörést!

  1. A kereskedők sokszor napokkal a szavatossági idő lejárta előtt kidobják a termékeket.
  2. A maradék az áruház tulajdonát képezi, még akkor is, ha fogyasztható minőségben került a kukába.
  3. A nagyobb élelmiszerkereskedelmi láncok előszeretettel szabadulnak meg minden olyan élelmiszertől, ami nem hoz kellő hasznot a számukra.
  4. Az élelmiszerpazarlás másik fontos pontja a csomagolás: gyakran kerülnek ugyanis a szemétbe azok a termékek, amelyek valamilyen szempontból nem felelnek meg az élelmiszeripar követelményeinek. Például nem standard a méretük, azaz nem biztos, hogy elférnek a csomagolásban. Ezért jutnak a kukába a túl kicsi vagy túl nagy krumplik, répák, furcsa alakú paradicsomok vagy épp a ferdén nőtt uborkák. A megtermelt élelmiszer 10-40-50%-a így automatikusan, már gyakorlatilag a termőföldön kidobásra ítéltetik.
  5. A közoktatásból hiányzik a mezőgazdaság tényleges ismereteinek átadása.
  6. Fogyasztói bizalom alacsony az élelmiszeriparral szemben (ld. gyakran visszahívott, nem megfelelően kezelt vagy csomagolt élelmiszerek).
  7. A mezőgazdaságban nem kiegyenlített a nemek aránya.
  8. A nagyüzemű kifőzdékben a nap végén megmaradt ételek gyakran végzik a kukában. Hiszen az élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő tárolásuk vagy az elszállításukkal járó logisztikai költség jelentős terhet róna a vállalkozóra.

A háztartások pazarlásával szemben a fenti problémakör megoldása csakis felülről történhet. Hiszen az élelmiszeripar berögzült mechanizmusaiba a fogyasztónak nincs beleszólása (és rálátása sem), így azokat csakis állami szabályozásokkal lehet megreformálni.

Érdekel, hogy milyen lépésekkel lehetne az élelmiszeripar és -kereskedelem pazarlását csökkenteni? Kövesd figyelemmel a Tudatos felületeit, és olvasd el a következő blogbejegyzésünket is a megoldási javaslatokkal!

ÉVI 33 KG ÉTEL KIDOBÁSÁT KERÜLHETNÉNK EL! – A MAGYAROK ÉLELMISZERPAZARLÁSI SZOKÁSAIRÓL  

Te belegondoltál már abba, hogy évente mennyi élelmiszert dobsz a kukába, és ennek mekkora hányada lehetne elkerülhető némi tudatossággal? A magyarok ételpazarlási szokásait 2018-ban, egy 1002 fő bevonásával készült közvéleménykutatásban vizsgálta meg Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula és Szakos Dávid. Az alábbi cikkünkben a British Food Journal című lapban megjelent tanulmányuk legfontosabb eredményeit vesszük sorra.

Képzeld el, hogy elmész bevásárolni, majd miután távoztál a kasszától 10 db jól megpakolt zacskóval, az egyiket egyszerűen elhajítod a parkolóban, és ott hagyod. Ugye milyen rosszul hangzik? Pedig pontosan ezt tesszük!

Az Assessment of household food waste in Hungary című tanulmány megdöbbentő adatokat közölt a magyar állampolgárok egy évre vetített élelmiszerpazarlási szokásaival kapcsolatban. A közvéleménykutatás során arra kérték a résztvevőket, hogy egy előre biztosított konyhai mérleg segítségével rögzítsék egy hétig, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki. A grammra pontos tömeg mellett azt is meg kellett adniuk, hogy milyen típusú ételt dobtak ki, elkerülhető volt-e a hulladékba helyezés (azaz a főzéssel járó szükséges ételhulladékról van szó – pl. krumplihéjról vagy csontokról -, vagy nem megfelelően tárolt/nem elfogyasztott élelmiszerről). Emellett a kutatás alanyai azt is megjelölték, hogy mit csináltak később a szerves hulladékkal: azaz a kommunális szemétbe dobták, komposztálták vagy netán állati takarmányként hasznosították újra.

Az egyhetes eredmények egész évre való vetítése után a következő megdöbbentő adatokat hozták ki a kutatók. Mi, magyarok évente átlagosan 68,04 kg ételhulladékot termelünk fejenként – és ez az összes élelmiszervásárlásunk mintegy 10-11%-t teszi ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezzel az eredménnyel még mindig lemaradunk az EU-s átlagtól, ami 92 kg/fő/év - ezt elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok adatai húzzák felfelé. Ettől még persze a felelősségünk nem elhanyagolható, és attól, hogy mások többet pazarolnak nálunk, nem mentesülünk a tudatos életmód fontossága alól!

Arra is érdemes kitérni, hogy ennek a 68 kg ételhulladéknak a 48,7%-a lehetne valóban elkerülhető: a fennmaradó 51,3% a háztartással járó szükségszerű szerves hulladék, amit a válaszadók jelentős része komposztál vagy állateledelként hasznosít. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy éves szinten a tudatos fogyasztói szokások bevezetésével 33,14 kg felesleges ételpazarlástól menthetnénk meg a Földet. Sajnos ezek igen nagy aránya (66,2%) végzi ténylegesen a szemetesben (folyadékok esetében a csatornahálózatban), azaz ez valóban pazarlásnak tekinthető.

A legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a készételek ételmaradéka (40,08%): ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek). A dobogó második fokán a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) áll (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).

4 ok, hogy az éttermed Tudatos partner legyen!

Az Élelmiszerbank 2016-os adatai szerint az Európai Unióban évi 88 millió (!) tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami egy főre vetítve mintegy 173 kg kidobott ételt jelent. Persze tagállamonként különbözik a gondatlan pazarlás mértéke, de ettől függetlenül mi, magyarok sem lehetünk büszkék az egy főre eső, évi 68 kg mennyiségű ételhulladékunkra.

blog2021_1920x1080_10.jpg

A regionális szórás mellett fontos elválasztani a háztartásokban és a vendéglátóiparban keletkezett élelmiszerhulladékot is. Az ételpazarlás jelentős részéért ugyanis a felesleges vásárlás, a gondatlan otthoni tárolás és a minőséglejárati idők figyelmen kívül hagyása tehető felelőssé. Míg az összes ételhulladék mindössze 12%-a keletkezik a vendéglátóiparban: ebben az éttermi-szállodai F&B szolgáltatókon kívül a rendezvényszervezők és az intézményi vendéglátók is benne foglaltatnak (HOTREC, 2017). Bár a pazarlás egészéhez képest ez kevésnek tűnhet, ugyanakkor tény, hogy a készételek kidobása bír a legnagyobb környezeti lábnyommal. Hiszen nemcsak a termelési, szállítási, logisztikai és tárolási erőforrásokat pazaroljuk így feleslegesen, hanem az étel elkészítéséhez szükséges energiát is.

Itt jön képbe a Tudatos applikáció, amely az ételfelesleggel küzdő vállalkozásokat köti össze a minőségi fogásokat és kedvező árakat kereső, környezettudatos fogyasztókkal.

Étteremtulajdonos vagy? Akkor itt az ideje, hogy belépj a partnereink közé!

  1. Tegyél szert több bevételre!

Az applikációnak köszönhetően - kedvezményes áron ugyan, de - értékesíteni tudod az egyébként kidobásra kerülő ételeidet, így a vállalkozásod minden nap végén extra bevételre tehet szert!

  1. Csökkentsd a kiadásaidat!

A Tudatosnak köszönhetően a vendéglátóhelyed működési költségeit is csökkenteni tudod, hiszen a veszélyes hulladéknak számító élelmiszer elszállításáért és megsemmisítéséért sem kell többé fizetned! Ezeket ugyanis megvásárolják, és elviszik tőled a felhasználóink.

  1. Bővítsd a vendégköröd!

Az alkalmazáson keresztül egy egészen új fogyasztói réteghez jut el a vállalkozásod híre: felhasználóink környezettudatos emberek, akik ugyanakkor szeretik a minőségi ételeket, így jó eséllyel a visszatérő vendégeiddé is válhatnak!

  1. Tegyél egy zöldebb jövőért!

A Tudatos használatával nemcsak a vállalkozásod és a felhasználók, hanem a bolygó is jól jár, hiszen így aktívan részt vehetsz az élelmiszerpazarlás elleni harcban, ami az egyik legfontosabb frontja a környezettudatos jövőnek. A napjainkban egyre hangsúlyosabbá váló zöld imidzsnek köszönhetően pedig még több visszatérő vendéged lehet!

Hogyan működik a Tudatos? Nagyon egyszerűen!

A nap végén lefényképezed, és kedvezményes áron feltöltöd a megmaradt ételeket az alkalmazásra, amiket a felhasználók az Tudatos appon keresztül megvásárolhatnak, majd egy QR-kód bemutatásával átvehetnek az éttermedben.

Sőt, a legújabb fejlesztéseinknek köszönhetően a vendégek most már úgy is dönthetnek, hogy a helyszínen fogyasztják el az ételt, de akár előrendelhetnek, és asztalt is foglalhatnak nálad! Így még inkább hozzájárulunk a járványügyi korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipar újraindulásához, és a stabil vendégkör megteremtéséhez.

Ne habozz, vedd fel velünk a kapcsolatot és légy a partnerünk!

https://tudatos.io/

Nem árt korán kezdeni! – A NÉBIH „Maradék nélkül” oktatási programja

 A NÉBIH Maradék nélkül programja a hazai élelmiszerpazarlás felmérését és csökkentését tűzte ki céljául. A 2018-ban publikált, reprezentatív kutatásukról már korábban olvashattatok a blogunkon. Ezen túl a program fontos célként kezeli az élelmiszerpazarlás megelőzésére vonatkozó tudatosság növelését is – főként az általános iskolások körében, méghozzá egy oktatási program segítségével.

0.jpg

Számos kognitív tudományterülettel foglalkozó tanulmány támasztja alá, hogy gyermekkorban könnyebben ismerünk meg és sajátítunk el új ismereteket, illetve ezek az szokások könnyebben válnak a mindennapi gyakorlatunkká a felnőtt korunkhoz képest. Emiatt fontos törekedni - már az egészen korai gyerekkorban - a széleskörű ismeretátadásra. Ez egy átlagos háztartásban magába foglalja az élelmiszerek beszerzésével, tárolásával, feldolgozásával kapcsolatos ismereteket, vagyis az élelmiszerpazarlást megelőző helyes szokások elsajátítását is. A gyerekek számára átadott, környezettudatos ismeretek pedig nemcsak a felnőttkori szokásokra lesz hatással, hanem elérheti akár a szülőket, a család felnőtt tagjait is.

A NÉBIH Maradék nélkül programjának egyik fontos pillére ezért a gyermeket célzó, oktatási tevékenység, melynek célja egy tudatosabban fogyasztó, kevesebbet pazarló szemlélet átadása. Általános- és középiskolák meghívására előadásokat és foglalkozásokat tartanak akár év közben, akár a nyári táborok alkalmával. Ezen kívül 2019-ben egy általános iskolásokat bevonó, online vetélkedőt is rendeztek, 2020-ban pedig rajzpályázatot hirdettek „Alkoss a bolygóért!” címen, melyre 3-6. osztályosok alkotásait várták. Ez utóbbin - az élelmiszerpazarlás elleni tematika jegyében - a nyertesek a saját iskolájuknak is nyertek 2 db komposztálóládát.

Az iskolás korosztályt célzó oktatási tudásanyag szerencsére a karantén napjaiban is elérhető és szabadon hozzáférhető. A NÉBIH honlapján sokszínű és széleskörű ismeretanyaggal bíró oktatóanyagokat találhatunk: online kiadványokat, prezentációkat (akár pedagógusok számára), munkafüzetet, animációs filmeket és foglalkoztató játékot is.

 

5 tipp az élelmiszermolyok ellen

A Food Waste February egyik meglepő tapasztalata volt többek között számunkra is az élelmiszermolyok miatt kidobott ételek igen nagy mennyisége. A rovarok általában a boltban vásárolt száraz élelmiszerrel (pl. gríz, rizs) kerülnek a lakásunkba, majd ott szaporodásnak indulnak. Összeszedtünk 5 tippet, hogy te is könnyebben megszabadulj az élelmiszermolyoktól!

blog2021_1920x1080_08.jpg

Az aszalványmoly – hétköznapi nevén élelmiszermoly egy kártávő lepkefajta, amit a ruhamolytól elsősorban a kinézete különböztet meg: szárnya sötétebb, barnás színű. Emellett jellemzően a konyhában és a kamrában, a száraz élelmiszerek környékén jelennek meg. Akár bontatlan riszben, lisztben, grízben, tésztában vagy magvakban is a lakásunkba érkezhetnek a peték, amik ott kikelve szaporodásnak indulnak és megfertőzik az összes környező élelmiszert. A kárt elsősorban a lárva okozza, ezek a világos színű hernyók táplálkoznak ugyanis előszeretettel a fentieken túl még müzlivel, aszalványokkal, csokoládéval vagy szálas teával is.

  1. Keresd meg az invázió forrását!

Az első fontos lépés, hogy nézd át a lakásodban lévő - akár régen használt vagy bontatlan - száraz élelmiszereket. Az élelmiszermolyok vagy a lárvák jelenlétét könnyen észre lehet venni, illetve általában az élelmiszer is kellemetlen szagúvá válik. Ezeket semmiképp se fogyaszd el, a „fertőzőtt” élelmiszerektől szabadulj meg! Ez ugyan elsőre igen pazarlónak tűnhet, de ha eltűnnek a kártevők, hosszútávon több élelmiszert tudsz megmenteni.

  1. Mentsd a maradékot!

Az invázió korai felismerésénél biztosan találsz még olyan élelmiszereket is, amiket nem támadott meg az élelmiszermoly. Ezeket tedd jól záródó műanyagdobozokba vagy olyan befőttesüvegekbe, amiknek gumi szigetelésük van. A legjobb, ha a száraz élelmiszert hosszútávon is így tárolod, ezekbe ugyanis nem tud bejutni a moly, mint ahogy onnan kijutni sem, hogy tovább szaporodjon a lakásban.

  1. Takaríts és szellőztess rendszeresen!

Egy alapos takarítás elengedhetetlen, az élelmiszermolyok ugyanis előszeretettel telepednek meg olyan helyeken, ahol nem háborgatják őket. Szekrények tetején, polcok hátsó részein, kartondobozokban, elfelejtetett élelmiszerekben. Érdemes a bútorokat alaposan áttörölgetni, például higított ecettel – ez a szag ugyanis taszítja a molyokat.

Emellett szellőztess gyakran, mert a molyok kedvelik a magas páratartalmú és állandó hőmérsékletű helyeket. Egy alapos kereszthuzaton túl érdemes a kamrát és a konyhaszekrényeket is kiszellőztetni, időnként pedig kipakolni az élelmiszereket.

  1. Használd a fagyasztót!

A frissen vásárolt száraz élelmiszert nem árt a bolt után azonnal a fagyasztóba tenni – legalább 24-48 órára. Az élelmiszermolyok petéi ugyanis így elpusztulnak, nem tudnak kikelni, és így nem indulnak szaporodásnak a lakásodban.

  1. Jöhet a babérlevél, az illóolaj és a csapda!

Ha a természetes megoldásokat részesíted előnyben, az eceten túl bevetheted a babérlevelet is. Érdemes egy-egy darabot a lisztbe, gabonafélébe, vagy a tészta csomagolásán belülre tenni, az illata ugyanis távol tartja a molyokat.

Ugyanígy egyes illóolajok is, amiket azonban a szekrényekre, polcok felületére kell felvinned vékony rétegben, mondjuk egy vattapamacs segítségével (elég néhány csepp). Mi elsősorban a levendulát és az eukaliptuszt ajánljuk!

Ha biztosra akarsz menni, beszerezhetsz néhány molycsapdát is, melyeket a legtöbb nagyobb élelmiszerboltban is megtalálsz. Ezek rendszerint ferromon tartalmúak, odavonzzák és begyűjtik a hím molyokat, melyeknek hiányában a szaporodási folyamat abbamarad.

 

Tapasztalataink a Food Waste February kapcsán

Főként készételeket dobjuk a kukába, viszont sokan komposztálunk vagy hasznosítjuk újra más módon a szerves hulladékot. 2021 februárjában meghirdettük a Food Waste February kihívásunkat, melynek keretében arra kértük a követőinket, hogy figyeljék meg egy hónapig, nagyjából mennyi és milyen típusú ételeket dobnak a szemétbe. Íme a tapasztalataink összefoglalása!

blog2021_1920x1080_07.jpg

Általában a családosok körében jellemző, hogy a közös étkezések után marad némi ételfelesleg. Jó hír viszont, hogy többen számoltatok be arról, hogy igyekeztek a gyerekek maradékát is elfogyasztani vagy újrafőzni, de sokaknál a kutya vagy a macska étrendjébe is bekerül ez a típusú készétel. Sajnos a főtt fogásokat nem tudjátok komposztálni, így ezek egyébként a kommunális hulladékban végzik. Viszont szerencsére többen próbálkoztok a komposztálással, ami a nyers konyhai és kerti szerves hulladék nagy részét újrahasznosítja!

A kidobott ételeinknek sajnos az is jelentős részét képezi, hogy időnként megfeledkezünk egy-egy termék lejárati idejéről. Ezek gyakran joghurtok, egyéb tejtermékek, illetve felvágottak, gyümölcsök és zöldségek. Itt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy különbség van a fogyaszthatósági és minőségi lejárati idő között. Előbbiekhez tartoznak például a tejtermékek vagy nyers húsok, tehát melyek jóval gyorsabban romlanak a többi élelmiszernél, és a lejárati idő utáni fogyasztásuk egészségügyi kockázattal bír. Míg a minőségmegőrzési időt, illetve a „minőségét megőrzi” feliratot a hosszabb ideig eltartható, alacsony nedvességtartalmú vagy valamilyen tartósító eljáráson átesett (pl. fagyasztás, konzerválás) élelmiszerek esetében alkalmazzák (pl. konzervek, gabonatermékek, rizs, fűszerek, mélyhűtött termékek). Ezeknek a minőségmegőrzési idő lejárata után jellemzően a minősége csökken (pl. állag, íz), így ezzel számolva a terméket a saját felelősségünkre elfogyaszthatjuk.

Egyes követőink arról is beszámoltak, hogy náluk a család létszámának változása, illetve az ahhoz való nehezebb alkalmazkodás okozza a háztartásban termelődő élelmiszerfelesleg és -hulladék jelentős részét. Előfordul ugyanis, hogy ha egy korábban 5 fős családból kirepülnek a nagyobb gyerekek, az élelmiszerek beszerzéséért addig felelős anya (vagy apa) nehezen szokik át arra, hogy ismét csak 2-3 főre vásároljon. A korábban természetesnek számító bőség zavarával viszont a kisebb létszám nem tud mit kezdeni, ezért szükségszerűen megromlik és kidobásra kerül elég sok étel. Ez esetben is segítség lehet a bevásárlókörútra való tudatos felkészülés – gondoljátok át az elkövetkező napok étkezéseit, mérjétek fel az otthoni készleteket és mindig írjatok bevásárlólistát!

Érdekes és ugyanakkor nagyon bosszantó tapasztalat, hogy az élelmiszermolyok miatt sokatoknál (így néhány ízben nálunk is) kell kidobni az alig pár hete kibontott, száraz élelmiszereket. A kártékony rovarok leggyakrabban a lisztekben, gabonafélékben, szárított gyümölcsökben tanyáznak és a lárváik nagyon gyakran a frissen vett, még becsomagolt élelmiszerrel kerülnek az otthonunkba, ahol aztán titokban őrült szaporodásba kezdenek. Sajnos az molyoktól való megszabadulás egyik első fontos lépése az, ha kidobjuk a „szennyezett” árut, ami viszont gyakran jelentős élelmiszerpazarlást jelent. Ezért ebben a hónapban egy külön bejegyzést is szánunk annak, hogy hogyan tudjátok kikerülni vagy hatékonyan kezelni az élelmiszermolyok invázióját.

Köszönjük, hogy részt vettél az Food Waste February törekvéseiben! A kihívásnak azonban nincs vége: figyelj oda továbbra is arra, hogy mennyit pazarolsz, vásárolj és főzz tudatosan, és mindig mentsd meg a maradékot. További környezetbarát tartalmakért pedig kövesd a Tudatos blogját, Facebook és Instagram oldalát!

 

Komposzt kisokos – Így mentsd a szerves hulladékot!

 

Tudtad, hogy a konyhában termelődő szerves hulladék legjobb újrahasznosítási módja az, ha komposztálod? Így nemcsak a szemét mennyiségét csökkentheted, de a növényeid is garantáltan meghálálják, ha a tápanyagban gazdag, saját készítésű „fekete aranyban” nevelgeted őket.

blog2021_1920x1080_06.jpg

Így vágj bele!

Bár elsőre egy nehezen kivitelező misztériumnak tűnhet – főleg, ha nincs kerted –, de az igazság az, hogy a komposztálás „tudományához” nem kell agysebésznek lenni. Amennyiben van kerted, akár te is összedobhatsz egy komposztáló ládát néhány régi lécből és csavarból. Ha nem vagy egy nagy barkácsolózseni, akkor pedig bátran nézz körül a neten, és rendelj az ízlésednek leginkább megfelelőt! Amennyiben egy kertkapcsolat nélküli lakásban élsz, érdemes műanyagból készült mini-komposztálót beszerezned: ez ugyan kevesebb hulladékot tud elnyelni, viszont az otthonodat díszítő, cserepes növényállomány kevesebbet táptalajt is igényel, mint egy komplett kerti ökoszisztéma.

A kerti komposztáló elhelyezésénél figyelj oda, hogy más növények életterét ne sértse (pl. ne helyezd egy gyorsan növekedő fa vagy bokor mellé), illetve téged se akadályozzon mondjuk a fűnyírásban. A legideálisabb a kert egyik, lehetőleg félárnyékos sarka, hogy a ládában érlelődő csoda ne száradjon ki túlságosan a nyári napsütésben.

Mi mehet bele?

A komposztálás az egyik legcsodálatosabb üzlet a természettel: elnyeli a konyhában és a kerti munkák alatt termelődő szinte összes szerves hulladékot, és cserébe tápanyagban gazdag, csodálatos humusszal ajándékoz meg, amitől a növényeid életerősek lesznek.

Ha főzöl, nevezz ki egy edényt, amiben a szerves hulladékot gyűjtöd, majd időnként ürítsd a komposztálóba: ide mehet a krumpli, a répa, a hagyma és a banán héja, a kávézacc, a leforrázott teafű, a tojáshéj, az alma- vagy körtecsutka, a leveles zöldségek (pl. retek) nem fogyasztható részei. Ugyanakkor NE dobd a komposztba a nem szerves hulladékokat (pl. műanyag, üveg, beton vagy fém), a készételek maradékát, a csontokat, a maradék pékárut és a déli gyümölcsök (narancs, mandarin, citrom) héját sem, ezeket ugyanis vegyi anyagokkal kezelik, így ártanak a komposzt összetételének!

A kerti munkák során összegyűlő gyomokat, lehullott leveleket és a fűnyírás után megmaradt füvet is bátran teheted a komposztálóba, de figyelj oda arra, hogy ezek mellett más szerves hulladék is legyen benne, illetve az újratöltéskor mindig alaposan keverd át. Minél többféle alapanyagból készül ugyanis a saját humuszunk, annál hamarabb bekövetkezik a természetes mikroorganizmusok által előidézett korhadási folyamat, és annál inkább tápanyagban gazdag lesz a végeredmény.

 

 

Mire figyelj oda?

A komposzt korhadási folyamata magától is be tud indulni egy idő után, ám amennyiben hamarabb szükséged van az értékes táptalajra, vásárolhatsz komposzt alapkultúrát is, amit a szerves hulladék közé kell keverned.

A komposztálás akkor a leghatékonyabb, ha a szerves hulladékot felaprított formában teszed a ládába: így egyrészt kevesebb helyet foglal, másrészt a kis felületeken jobban meg tudnak tapadni a korhadást előidéző mikroorganizmusok. A humusznak nem szabad kiszáradnia (ezért kánikula idején érdemes néha kicsit megöntözni), ugyanakkor a nagyon nedves állapot sem kedvező, mert akkor penészedés következhet be. Ennek elkerüléséhez a láda tartalmát két-háromhavonta át kell forgatnod.

A gondosan kezelt komposztból mintegy egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyag lesz, amely kiválóan alkalmas a kerti talaj termőképességének fenntartására, illetve a szobanövények cserepébe keverve azok állapotát is javítja. Emellett a komposztkazalra ültethetsz növényeket (tök, dinnye, eper), egynyári virágpalántákat is.

 

További, élelmiszerpazarlással kapcsolatos tartalmakért és tippekért kövesd a Tudatos Facebook és Instagram oldalát!

 

Mentsd meg a maradékot 2. – 2 tuti újrafőzős recept

 

Ígértük, hogy a Food Waste February kihívás keretében ebben a hónapban kifejezetten az élelmiszerpazarlással kapcsolatos tartalmakkal és tippekkel érkezünk. Most három olyan receptet hoztunk, amivel megmentheted a hűtőben várakozó húsmaradékot, vagy épp a kővé száradás szélén álló süteményeket. Olvasd, főzz újra és oszd meg, ha tetszett!

blog2021_1920x1080_05.jpg

  1. Melegszendvicskrém

Maradt egy kis csirkemell, sertés szűzpecsenye vagy némi bolognai szósz a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki, inkább gondold újra velük a család vacsoráját! Ezzel a melegszendvicskrém recepttel a gyerekeket sem kell majd győzködnöd, hogy „csak még egy falatot” egyenek.

Hozzávalók:

  • Maradék hús vagy bolognai szósz (opcionálisan apróra vágott sonkával kiegészíthető)
  • ½ fej vöröshagyma
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 db kápia paprika
  • 1 fej paradicsom
  • 1 konzerv sűrített paradicsom
  • Őrölt feketebors
  • Bazsalikom (lehetőség szerint friss)
  • Oregánó
  • Reszelt sajt

Melegítsd elő a sütőt 180 °C-ra! A hagymát, a paprikát és a paradicsomot aprítsd egészen kicsi darabokra, majd egy serpenyőben futtasd meg őket olívaolajon. Ha puhára párolódtak, mehet rájuk az apróra vágott hús, a konzerv paradicsom és ízlés szerint a fűszerek. Kicsit rottyantsd össze a szendvicskrémet, majd halmozd szeletekre vágott kenyérre vagy zsömlére, szórd meg reszelt sajttal, és egy tepsire téve told őket a sütőbe. Akkor van kész, ha a sajt megolvadt és kicsit megbarnult a tetején!

  1. Tejszínes carbonara

Unod a sonkát és a szalonnát a szendvicsekhez? Állandóan a hűtőben árválkodik a megmaradt felvágott? Ezzel a szuper carbonara recepttel könnyedén egy ínycsiklandó főétellé varázsolhatod őket. Ráadásul kb. 20 perc alatt kész is van!

Hozzávalók:

  • 30 dkg sonka, bacon vagy szalonna
  • 4 dl főzőtejszín
  • 3 gerezd fokhagyma
  • ½ fej vöröshagyma
  • 2 db tojássárgája
  • Grana Padano sajt
  • Bors
  • 50 dkg spagettitészta
  • 2 ek olívaolaj

A maradék sonkát, bacont vagy szalonnát kockázd fel, majd némi olívaolajon pirítsd meg egy lábosban. Közben minimum kétszeres mennyiségű vízben tedd fel főni a spagettit. A főzővízbe tegyél némi sót és olívaolajat is. Ha a sonka/szalonna kicsit megpirult, mehet rá az apróra vágott vereshagyma. Egy nagyobb tálban keverd össze a főzőtejszínt a tojások szétválasztott sárgájával, majd ezt a szószt öntsd rá a húsos-hagymás keverékre. Ízlés szerint sózd, borsozd, nyomd bele a megtisztított fokhagymagerezdeket, illetve reszelj bele Grana Padanot. Rövid összerottyantás után kész is a szósz, amit a lecsepegtetett tésztára még melegen önts rá, extra díszítésként pedig reszelj még rá sajtot!

  1. Mascarponés pohárkép

Megmaradt némi piskóta, keksz vagy születésnapi torta? Nem kell a kukában végezniük, ugyanis ezzel az egyszerű recepttel egy egészen új köntösben tálalhatod őket desszertként.

Hozzávalók:

  • Maradék piskóta, keksz vagy torta
  • 1 dl tej
  • 250 g mascarpone
  • 1 kk vanília aroma
  • 2 banán (vagy 2 marék áfonya, eper, 2 lebőrözött őszibarack)
  • Ízlés szerint porcukor
  • Fahéj + kristálycukor, pirított mandula vagy mogyoró a díszítéshez

A megmaradt piskótát, kekszet vagy tortát vágd kb. 1x1 cm-es kockákra, majd áztasd bele őket a szobahőmérsékletű tejbe. Eközben a mascarponét, a vaníliát és a porcukrot keverd csomómentesre, és aprítsd fel a banánt (vagy bármilyen más gyülömölcsöt) kis darabokra. Jöhetnek a poharak: egy réteg tejes piskótára szórj gyümölcsöt, majd önts rá egy kis mascarponés krémet, és így folytasd, amíg meg nem telik a pohár! A tetejét díszítsd kristálycukorral kevert fahéjjal, vagy akár pirított mandulaszeletekkel is.

 

Évi 33 kg étel kidobását kerülhetnénk el! – A magyarok élelmiszerpazarlási szokásairól  

 

Te belegondoltál már abba, hogy évente mennyi élelmiszert dobsz a kukába, és ennek mekkora hányada lehetne elkerülhető némi tudatossággal? A magyarok ételpazarlási szokásait 2018-ban, egy 1002 fő bevonásával készült közvéleménykutatásban vizsgálta meg Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula és Szakos Dávid. Az alábbi cikkünkben a British Food Journal című lapban megjelent tanulmányuk legfontosabb eredményeit vesszük sorra.

blog2021_1920x1080_04.jpg

Képzeld el, hogy elmész bevásárolni, majd miután távoztál a kasszától 10 db jól megpakolt zacskóval, az egyiket egyszerűen elhajítod a parkolóban, és ott hagyod. Ugye milyen rosszul hangzik? Pedig pontosan ezt tesszük!

Az Assessment of household food waste in Hungary című tanulmány megdöbbentő adatokat közölt a magyar állampolgárok egy évre vetített élelmiszerpazarlási szokásaival kapcsolatban. A közvéleménykutatás során arra kérték a résztvevőket, hogy egy előre biztosított konyhai mérleg segítségével rögzítsék egy hétig, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki. A grammra pontos tömeg mellett azt is meg kellett adniuk, hogy milyen típusú ételt dobtak ki, elkerülhető volt-e a hulladékba helyezés (azaz a főzéssel járó szükséges ételhulladékról van szó – pl. krumplihéjról vagy csontokról -, vagy nem megfelelően tárolt/nem elfogyasztott élelmiszerről). Emellett a kutatás alanyai azt is megjelölték, hogy mit csináltak később a szerves hulladékkal: azaz a kommunális szemétbe dobták, komposztálták vagy netán állati takarmányként hasznosították újra.

Az egyhetes eredmények egész évre való vetítése után a következő megdöbbentő adatokat hozták ki a kutatók. Mi, magyarok évente átlagosan 68,04 kg ételhulladékot termelünk fejenként – és ez az összes élelmiszervásárlásunk mintegy 10-11%-t teszi ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezzel az eredménnyel még mindig lemaradunk az EU-s átlagtól, ami 92 kg/fő/év - ezt elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok adatai húzzák felfelé. Ettől még persze a felelősségünk nem elhanyagolható, és attól, hogy mások többet pazarolnak nálunk, nem mentesülünk a tudatos életmód fontossága alól!

Arra is érdemes kitérni, hogy ennek a 68 kg ételhulladéknak a 48,7%-a lehetne valóban elkerülhető: a fennmaradó 51,3% a háztartással járó szükségszerű szerves hulladék, amit a válaszadók jelentős része komposztál vagy állateledelként hasznosít. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy éves szinten a tudatos fogyasztói szokások bevezetésével 33,14 kg felesleges ételpazarlástól menthetnénk meg a Földet. Sajnos ezek igen nagy aránya (66,2%) végzi ténylegesen a szemetesben (folyadékok esetében a csatornahálózatban), azaz ez valóban pazarlásnak tekinthető.

A legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a készételek ételmaradéka (40,08%): ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek). A dobogó második fokán a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) áll (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).

Te tudod, mennyit és milyen élelmiszereket pazarolsz? Ha nem, lépj be a Food Waste February kihívásunkba! Ebben a hónapban tudatosan figyelj oda arra, hogy mennyi és milyen típusú ételt dobsz ki, illetve apró lépésekkel kezdj el törekedni arra, hogy ezt csökkentsd! Március elején összesítjük a tapasztalatainkat.

Ételt és így életet ment – Ezt kell tudnod az Élelmiszerbankról!

A Tudatos applikáció fő missziója, hogy az éttermekben megmaradt ételek megmentésével és kedvezményes árusításával csökkentse a környezeti terhelést. De mi a helyzet a nagy áruházláncokban és az élelmiszerek gyártóinál keletkező felesleggel? Itt jön képbe a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, akik 15 év alatt csaknem 73.000 tonnányi, 40 milliárd forint értékű ételt mentettek meg és osztottak szét az országban!

blog2021_1920x1080_03.jpg

Hazánkban évente csaknem 1,8 millió (!) tonna étel végzi a kukában. Hogy érzékelhetőbb legyen ez a felfoghatatlannak tűnő mennyiség: ha ezt a rengeteg élelmiszert egy kamionsorra rakodnánk, akkor a konvoj Budapesttől egészen Párizsig érne. Mindeközben Magyarországon a mai napig sokezren élnek a létminimumon, vagy az alatt, köztük a nélkülözés tízezer gyermeket is érint.

Mit csinál az Élelmiszerbank?

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tulajdonképpen ezt a két végletet, a kidobásra szánt élelmiszereket és a szegénységben élő családokat köti össze egy alaposan felépített, sok résztvevő bevonásával működő logisztikai rendszerrel. Egyszerre tekinthetők segély- és zöldszervezetnek, hiszen a tevékenységük szociális és környezetvédelmi célokat is szolgál: a rászorulók segélyezése mellett az élelmiszerek megmentésével a megsemmisítésükhöz szükséges energiák felhasználását és a káros anyagok kibocsátását is megelőzik.

A 2005 óta létező nonprofit egyesületet főként önkéntesek működtetik (kb. 60 fő). Az ételt ingyenesen veszik át az élelmiszergyártóktól és az áruházaktól, majd a velük partnerségben álló karitatív szervezetek közreműködésével juttatják el a rászorulókhoz. Költsége úgymond „csak” a logisztikai munkának, a raktározásnak, a szállításnak és a szervezésnek van: így 1000 Ft működési kiadással 30.000 Ft értékű élelmiszerfelesleget tudnak megmenteni.

Milyen élelmiszerek menthetők?

Az Élelmiszerbank azokat az élelmiszereket kutatja fel, majd gyűjti be a hipermarketekből és a gyártóktól, amik valamilyen oknál fogva kereskedelmi forgalomba már nem helyezhetők, de fogyasztásra még alkalmasak.

Az egyesület jelenleg 4 nagy üzletlánccal – az Aldival, az Auchannal, a Tescoval és a Metroval – áll kapcsolatban, így országos lefedettségben, összesen 352 üzletből mentik az élelmiszerfelesleget. Az ilyen – egyébként rendszerint megsemmisítésre, kidobásra váró - ételek gyakran az aznapi kínálat maradékai: pékáruk, illetve gyümölcsök és zöldségek. Ilyenkor úgymond „gyors mentésre” van szükség, ezért a termékek nem az Élelmiszerbank raktárában landolnak, hanem a környéken fellelhető partnerszervezetek veszik át, majd juttatják el őket a rászorulóknak.

Az élelmiszermentés másik fontos pillére a gyártói oldal. A tőlük adományként átvett ételek között találhatók esztétikai, például csomagolási hibás termékek, lejárat közeli szavatosságú élelmiszerek, szezon utáni áruk, és egyéb olyan termékek, amelyek fogyasztásra alkalmasak, de a gyártó nem kívánja, vagy nem tudja kereskedelmi forgalomba hozni.

Hova kerül a megmentett élelmiszer?

Az Élelmiszerbank nem segélyez közvetlenül magánszemélyeket. Csaknem 400 karitatív szervezettel állnak kapcsolatban, akik továbbítják a megmentett élelmiszert a rászoruló embereknek, így gondoskodva a felelős és a lehetőségek szerint egyenlő lefedettségű szétosztásról. A termékek útját az Élelmiszerbank a felajánlótól egészen a nélkülözőig végigköveti. A partnerszervezetek az élelmiszerek kiosztását szigorú szabályok mentén végzik, a kiosztásról elszámolnak, amiket az Élelmiszerbank önkéntesei ellenőriznek.

Így összesen körülbelül 300.000 nélkülözőt érnek el.

 

 

süti beállítások módosítása