Tartós, olcsó, mi az? - Az egyszerhasználatos műanyagok problémája!

Tudtad, hogy évente csaknem 380 millió tonna műanyagot termel az emberiség? Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy ennek csaknem 50%-át az egyszerhasználatos termékek teszik ki - azaz egy többszáz év alatt lebomló anyagot mindössze néhány perc használatért cserébe zúdítunk a bolygóra.

muanyag_blog.png

Ez azonban nem volt mindig így. Bár a műanyag története egészen 1896-ig visszanyúlik, a nagyipari termelést valójában a II. Világháború indította be, főként az Egyesült Államokban. A háború és a Nagy Gazdasági Világválság depressziója után azonban a műanyag egy újfajta kánaán ígéretét hozta el, így a gyártás intenzitása fennmaradt, majd fokozódott is. A kialakulóban lévő fogyasztói társadalom szárnyashajóján utazva ez az újszerű találmány leváltott minden természetes anyagot: az alkatrészeket, a csomagolást, a bútorokat és a ruhákat is. Az olcsó és biztonságos műanyag kezdetben egy utópisztikus jövőképet festett fel, melyben széles rétegek számára elérhető a kényelmi eszközök színes palettája.

A fogyasztói paradicsom ellenpontjaként azonban már az 1960-as években megjelentek az első publikációk, melyek a műanyaghulladék káros környezeti hatásait pedzegették. Ennek ellenére a következő évtizedben megjelent az első egyszerhasználatos műanyagzacskó a szupermarketek kasszáinál, és innentől nem volt megállás! Az átlagosan 15 percig használt, ám csaknem 450 év alatt lebomló kényelmi termékből napjainkban évente 500 milliárdot (!), percenként kb. 1 milliót használunk el. Az ehhez hasonló, egyszerhasználatos holmik pedig ma már a műanyagtermelésünk felét kiteszik, ami döbbenetes ahhoz képest, hogy mit teszünk így a bolygóval.

Eldobjuk, majd megesszük

A rendkívül lassan, többszáz év alatt lebomló, igen ellenálló műanyaghulladék egyrészt szemmel látható módon szennyezi az Föld vizeit és szárazföldjeit: évente csaknem 10 millió tonnát juttatunk belőle az óceánokba, környezetpusztító rutinunknak pedig 1 millió tengeri élőlény esik így áldozatul. A jelenlegi szennyezést figyelembe véve 2050-re valószínűleg több műanyag lesz a vizeinkben, mint hal.

A hulladéklánc folyamán sérülő szemét ráadásul mikroműanyagokat termel, amik a tengeri állatok fogyasztásán és az ívóvízen keresztül az emberi szervezetbe is eljutnak. Így életünk során mintegy 18 kg műanyagot fogyasztunk el ebben a formában – ez több tanulmány szerint növeli az anyagcserezavarok, gyulladásos és rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Arról az ijesztő szcenárióról nem is szólva, hogy így vajon le fog-e lebomlani a testünk a halálunk után…

Megoldás: csökkentsd, használd és hasznosítsd újra

A klímaváltozás mellett a műanyaghulladék csökkentése jelenti korunk egyik legnagyobb kihívását. Az összesen termelt műanyaghulladéknak azonban mindössze a 9%-át hasznosítjuk újra, és az emberiség még mindig igencsak nagy megszállottja az egyszerhasználatos, kényelmi daraboknak. A már említett nejlonzacskók, műanyagszatyrok mellett ennek igen nagy részét, 14%-át a italcsomagolások, a PET-palackok teszik ki. Főként az ásványvizes üvegek, melyeknek az előállítása csaknem 6x annyi vízbe kerül, mint amennyit tárolni képesek.

Jó hír viszont, hogy a környezettudatos szemlélet és életmód 21. századi reneszánszával a fogyasztók mellett a döntéshozók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ezek visszaszorítására. Ez év júliusától az Európai Unió Tanácsa kibocsájtotta az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvet, melynek nyomán hazánk is beszállt a környezetszennyezés elleni küzdelembe. Így már néhány hónapja hivatalosan is tiltott a műanyag fültisztító pálcikák, tányérok, evőeszközök, szívószálak, poharak és a habosított polisztirol ételhordók használata – hiszen ezek helyett könnyedén lehet fenntartható, mosható vagy lebomló verziókat alkalmazni. Emellett az irányelv szorgalmazza a műanyag palackok 90%-os összegyűjtését, a hatékonyabb újrahasznosítást, illetve a fogyasztói tudatosság növelését az edukációs tevékenységeken keresztül.

Érdeklődsz a környezetvédelem és a zöld témák iránt? Kövesd a Tudatos Facebook és Instagram oldalát, illetve látogass el a rendszeresen frissülő blogunkra is!