ÉVI 33 KG ÉTEL KIDOBÁSÁT KERÜLHETNÉNK EL! – A MAGYAROK ÉLELMISZERPAZARLÁSI SZOKÁSAIRÓL  

Te belegondoltál már abba, hogy évente mennyi élelmiszert dobsz a kukába, és ennek mekkora hányada lehetne elkerülhető némi tudatossággal? A magyarok ételpazarlási szokásait 2018-ban, egy 1002 fő bevonásával készült közvéleménykutatásban vizsgálta meg Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula és Szakos Dávid. Az alábbi cikkünkben a British Food Journal című lapban megjelent tanulmányuk legfontosabb eredményeit vesszük sorra.

Képzeld el, hogy elmész bevásárolni, majd miután távoztál a kasszától 10 db jól megpakolt zacskóval, az egyiket egyszerűen elhajítod a parkolóban, és ott hagyod. Ugye milyen rosszul hangzik? Pedig pontosan ezt tesszük!

Az Assessment of household food waste in Hungary című tanulmány megdöbbentő adatokat közölt a magyar állampolgárok egy évre vetített élelmiszerpazarlási szokásaival kapcsolatban. A közvéleménykutatás során arra kérték a résztvevőket, hogy egy előre biztosított konyhai mérleg segítségével rögzítsék egy hétig, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki. A grammra pontos tömeg mellett azt is meg kellett adniuk, hogy milyen típusú ételt dobtak ki, elkerülhető volt-e a hulladékba helyezés (azaz a főzéssel járó szükséges ételhulladékról van szó – pl. krumplihéjról vagy csontokról -, vagy nem megfelelően tárolt/nem elfogyasztott élelmiszerről). Emellett a kutatás alanyai azt is megjelölték, hogy mit csináltak később a szerves hulladékkal: azaz a kommunális szemétbe dobták, komposztálták vagy netán állati takarmányként hasznosították újra.

Az egyhetes eredmények egész évre való vetítése után a következő megdöbbentő adatokat hozták ki a kutatók. Mi, magyarok évente átlagosan 68,04 kg ételhulladékot termelünk fejenként – és ez az összes élelmiszervásárlásunk mintegy 10-11%-t teszi ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezzel az eredménnyel még mindig lemaradunk az EU-s átlagtól, ami 92 kg/fő/év - ezt elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok adatai húzzák felfelé. Ettől még persze a felelősségünk nem elhanyagolható, és attól, hogy mások többet pazarolnak nálunk, nem mentesülünk a tudatos életmód fontossága alól!

Arra is érdemes kitérni, hogy ennek a 68 kg ételhulladéknak a 48,7%-a lehetne valóban elkerülhető: a fennmaradó 51,3% a háztartással járó szükségszerű szerves hulladék, amit a válaszadók jelentős része komposztál vagy állateledelként hasznosít. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy éves szinten a tudatos fogyasztói szokások bevezetésével 33,14 kg felesleges ételpazarlástól menthetnénk meg a Földet. Sajnos ezek igen nagy aránya (66,2%) végzi ténylegesen a szemetesben (folyadékok esetében a csatornahálózatban), azaz ez valóban pazarlásnak tekinthető.

A legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a készételek ételmaradéka (40,08%): ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek). A dobogó második fokán a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) áll (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).