Már bennünk vannak! – Mik azok a mikroműanyagok, és milyen hatást gyakorolnak az élővilágra?
A mikroműanyagok a környezetszennyezés egy egészen újfajta frontját jelentik. Ott vannak az ivóvízben, a növényekben, állatokban, így a táplálékunkon keresztül az emberi szervezetben is. Bár a hosszútávú egészségügyi hatásukat még vizsgálják, az biztos, hogy jelenlétük növeli a rák kialakulásának kockázatát!
Mikroműanyagnak (vagy mikroplasztiknak) azokat az 5 mm-nél kisebb szennyező darabkákat nevezzük, amikre már az 1970-es években felfigyeltek, de a környezetvédelem fókuszába csak az ezredforduló után kerültek. Ma a jelenlétük megkérdőjelezhetetlen: egyes becslések szerint több mint 200.000 tonnányi van belőlük összesen a bolygón. Kimutathatók az óceánokban, az édesvízi ökoszisztémákban, a termőföldben és a levegőben is: egy 2019-es kutatás szerint Magyarország több természetes vízében is találtak mikroműanyagokat. Bár a listát 50 részecske/m3 értékkel vezető Duna még mindig döbbenetesen lemarad egy Kínában található tótól, ahol 3000-25.000 részecske/ m3-t mértek.
Miből lesz a mikroműanyag?
A Földet beborító mikroműanyagok jelentős hányadát az eleve kicsinek gyártott tárgyak, alkatrészek teszik ki: például a bőrradírozó hatású tusfürdők, arclemosók apró részecskéi, vagy a különböző kozmetikai termékek darabjai. A szennyező darabkák másik fontos halmazát viszont azok jelentik, amik a műanyag tárgyak használata során, kémiai vagy fizikai behatás eredményeként, kvázi erózió által kerülnek a környezetbe. Ez utóbbira egy egészen szemléletes példa az autógumik esete: a használat során egyre vékonyabbak lesznek, és jellemzően akkor cseréljük le őket, amikor már jelentős mennyiségű mikroműanyag kopott le róluk az utak során.
A legjelentősebb mikroműanyag kibocsájtásért felelős szektorok így természetesen a gumiipar, a szépségipar (pl. sminkek, arcradírok), a csomagolóipar és a divatipar. A fast fashion áldásos termékeként a párszor használt, majd megunt műszálas göncök ugyanis a hordás és a tisztítás során folyamatosan hullatják magukból a műanyag szálakat, amik bekerülnek a levegőbe és a szennyvízen keresztül a bolygó vízkészleteibe is.
A műanyagok szerkezetének széteséséhez elsősorban az ultraviola sugarak (vagyis a napsütés) járulnak hozzá, ezért is jelent komoly gondot a Csendes Óceánon (és valószínűleg a világ más pontjain is) úszó szemétsziget. A 2009-es becslések szerint akár 15 millió m2 kiterjedésű hulladékóriás a napfény, illetve a hullámzás keltette mechanikai súrlódás hatására folyamatosan aprózódik, mikroműanyagok milliárdjait bocsájtva így a tengeri ökoszisztémába.
Ettél mostanában kagylót? Ha igen, akkor műanyagot is!
A mikroműanyagok egészségügyi hatásairól még nem tudunk sokat, de az utóbbi időben egyre inkább rájuk irányul a tudományos érdeklődés. Mivel jelenlétük a bolygó összes részén megfigyelhető, elkerülhetetlenül bejutnak az élőlények szervezetébe is. Egy 2020-as, Portland State University-n végzett kutatás során a vizsgált kagylók 100%-ban kimutatták a jelenlétüket. A mikroműanyagok egyértelműen károsan hatnak a vízi fajok túlélési esélyeire, így például a sirályokra, a teknősökre vagy a halakra is. Az apró darabkák blokádokat képeznek az emésztőrendszerben, ami az étvágy visszaeséséhez, így növekedési és reprodukciós zavarokhoz vezet. Belegondolni is szörnyű, hogy miközben az állatok gyomra tele van műanyaggal, gyakorlatilag éhen halnak.
A mikroplasztik részecskék azonban az ívóvízen, a növények termésein és az elfogyasztott állatokon (főleg a tenger gyümölcsein) keresztül az emberi szervezetbe is bekerülnek. Az Arizona State University végzős hallgatóinak kutatása minden megvizsgált emberi szövetben kimutatta a jelenlétüket, míg 2020. decemberében először találtak egy születendő baba placentájában mikroműanyagot. A szennyező részecskék emberi szervezetre gyakorolt hatásait még vizsgálják. Az biztos, hogy jelenlétük növeli a rák kialakulásának kockázatát, és a felületükön bejutó káros anyagok – például a nehézfémek, kémiai vegyületek és kórokozók - különböző mérgezéses vagy gyulladásos folyamatokat tudnak elindítani a testünkben.
Következő cikkünkben bemutatjuk, Te hogyan tudod csökkenteni az otthonodban keletkező mikroműanyagok mennyiségét! További hasznos, zöld tartalmakért pedig kövesd a Tudatos Facebook és Instagram oldalát!
