Komposzt kisokos – Így mentsd a szerves hulladékot!
Tudtad, hogy a konyhában termelődő szerves hulladék legjobb újrahasznosítási módja az, ha komposztálod? Így nemcsak a szemét mennyiségét csökkentheted, de a növényeid is garantáltan meghálálják, ha a tápanyagban gazdag, saját készítésű „fekete aranyban” nevelgeted őket.
Így vágj bele!
Bár elsőre egy nehezen kivitelező misztériumnak tűnhet – főleg, ha nincs kerted –, de az igazság az, hogy a komposztálás „tudományához” nem kell agysebésznek lenni. Amennyiben van kerted, akár te is összedobhatsz egy komposztáló ládát néhány régi lécből és csavarból. Ha nem vagy egy nagy barkácsolózseni, akkor pedig bátran nézz körül a neten, és rendelj az ízlésednek leginkább megfelelőt! Amennyiben egy kertkapcsolat nélküli lakásban élsz, érdemes műanyagból készült mini-komposztálót beszerezned: ez ugyan kevesebb hulladékot tud elnyelni, viszont az otthonodat díszítő, cserepes növényállomány kevesebbet táptalajt is igényel, mint egy komplett kerti ökoszisztéma.
A kerti komposztáló elhelyezésénél figyelj oda, hogy más növények életterét ne sértse (pl. ne helyezd egy gyorsan növekedő fa vagy bokor mellé), illetve téged se akadályozzon mondjuk a fűnyírásban. A legideálisabb a kert egyik, lehetőleg félárnyékos sarka, hogy a ládában érlelődő csoda ne száradjon ki túlságosan a nyári napsütésben.
Mi mehet bele?
A komposztálás az egyik legcsodálatosabb üzlet a természettel: elnyeli a konyhában és a kerti munkák alatt termelődő szinte összes szerves hulladékot, és cserébe tápanyagban gazdag, csodálatos humusszal ajándékoz meg, amitől a növényeid életerősek lesznek.
Ha főzöl, nevezz ki egy edényt, amiben a szerves hulladékot gyűjtöd, majd időnként ürítsd a komposztálóba: ide mehet a krumpli, a répa, a hagyma és a banán héja, a kávézacc, a leforrázott teafű, a tojáshéj, az alma- vagy körtecsutka, a leveles zöldségek (pl. retek) nem fogyasztható részei. Ugyanakkor NE dobd a komposztba a nem szerves hulladékokat (pl. műanyag, üveg, beton vagy fém), a készételek maradékát, a csontokat, a maradék pékárut és a déli gyümölcsök (narancs, mandarin, citrom) héját sem, ezeket ugyanis vegyi anyagokkal kezelik, így ártanak a komposzt összetételének!
A kerti munkák során összegyűlő gyomokat, lehullott leveleket és a fűnyírás után megmaradt füvet is bátran teheted a komposztálóba, de figyelj oda arra, hogy ezek mellett más szerves hulladék is legyen benne, illetve az újratöltéskor mindig alaposan keverd át. Minél többféle alapanyagból készül ugyanis a saját humuszunk, annál hamarabb bekövetkezik a természetes mikroorganizmusok által előidézett korhadási folyamat, és annál inkább tápanyagban gazdag lesz a végeredmény.
Mire figyelj oda?
A komposzt korhadási folyamata magától is be tud indulni egy idő után, ám amennyiben hamarabb szükséged van az értékes táptalajra, vásárolhatsz komposzt alapkultúrát is, amit a szerves hulladék közé kell keverned.
A komposztálás akkor a leghatékonyabb, ha a szerves hulladékot felaprított formában teszed a ládába: így egyrészt kevesebb helyet foglal, másrészt a kis felületeken jobban meg tudnak tapadni a korhadást előidéző mikroorganizmusok. A humusznak nem szabad kiszáradnia (ezért kánikula idején érdemes néha kicsit megöntözni), ugyanakkor a nagyon nedves állapot sem kedvező, mert akkor penészedés következhet be. Ennek elkerüléséhez a láda tartalmát két-háromhavonta át kell forgatnod.
A gondosan kezelt komposztból mintegy egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyag lesz, amely kiválóan alkalmas a kerti talaj termőképességének fenntartására, illetve a szobanövények cserepébe keverve azok állapotát is javítja. Emellett a komposztkazalra ültethetsz növényeket (tök, dinnye, eper), egynyári virágpalántákat is.
További, élelmiszerpazarlással kapcsolatos tartalmakért és tippekért kövesd a Tudatos Facebook és Instagram oldalát!
