Tapasztalataink a Food Waste February kapcsán
Főként készételeket dobjuk a kukába, viszont sokan komposztálunk vagy hasznosítjuk újra más módon a szerves hulladékot. 2021 februárjában meghirdettük a Food Waste February kihívásunkat, melynek keretében arra kértük a követőinket, hogy figyeljék meg egy hónapig, nagyjából mennyi és milyen típusú ételeket dobnak a szemétbe. Íme a tapasztalataink összefoglalása!
Általában a családosok körében jellemző, hogy a közös étkezések után marad némi ételfelesleg. Jó hír viszont, hogy többen számoltatok be arról, hogy igyekeztek a gyerekek maradékát is elfogyasztani vagy újrafőzni, de sokaknál a kutya vagy a macska étrendjébe is bekerül ez a típusú készétel. Sajnos a főtt fogásokat nem tudjátok komposztálni, így ezek egyébként a kommunális hulladékban végzik. Viszont szerencsére többen próbálkoztok a komposztálással, ami a nyers konyhai és kerti szerves hulladék nagy részét újrahasznosítja!
A kidobott ételeinknek sajnos az is jelentős részét képezi, hogy időnként megfeledkezünk egy-egy termék lejárati idejéről. Ezek gyakran joghurtok, egyéb tejtermékek, illetve felvágottak, gyümölcsök és zöldségek. Itt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy különbség van a fogyaszthatósági és minőségi lejárati idő között. Előbbiekhez tartoznak például a tejtermékek vagy nyers húsok, tehát melyek jóval gyorsabban romlanak a többi élelmiszernél, és a lejárati idő utáni fogyasztásuk egészségügyi kockázattal bír. Míg a minőségmegőrzési időt, illetve a „minőségét megőrzi” feliratot a hosszabb ideig eltartható, alacsony nedvességtartalmú vagy valamilyen tartósító eljáráson átesett (pl. fagyasztás, konzerválás) élelmiszerek esetében alkalmazzák (pl. konzervek, gabonatermékek, rizs, fűszerek, mélyhűtött termékek). Ezeknek a minőségmegőrzési idő lejárata után jellemzően a minősége csökken (pl. állag, íz), így ezzel számolva a terméket a saját felelősségünkre elfogyaszthatjuk.
Egyes követőink arról is beszámoltak, hogy náluk a család létszámának változása, illetve az ahhoz való nehezebb alkalmazkodás okozza a háztartásban termelődő élelmiszerfelesleg és -hulladék jelentős részét. Előfordul ugyanis, hogy ha egy korábban 5 fős családból kirepülnek a nagyobb gyerekek, az élelmiszerek beszerzéséért addig felelős anya (vagy apa) nehezen szokik át arra, hogy ismét csak 2-3 főre vásároljon. A korábban természetesnek számító bőség zavarával viszont a kisebb létszám nem tud mit kezdeni, ezért szükségszerűen megromlik és kidobásra kerül elég sok étel. Ez esetben is segítség lehet a bevásárlókörútra való tudatos felkészülés – gondoljátok át az elkövetkező napok étkezéseit, mérjétek fel az otthoni készleteket és mindig írjatok bevásárlólistát!
Érdekes és ugyanakkor nagyon bosszantó tapasztalat, hogy az élelmiszermolyok miatt sokatoknál (így néhány ízben nálunk is) kell kidobni az alig pár hete kibontott, száraz élelmiszereket. A kártékony rovarok leggyakrabban a lisztekben, gabonafélékben, szárított gyümölcsökben tanyáznak és a lárváik nagyon gyakran a frissen vett, még becsomagolt élelmiszerrel kerülnek az otthonunkba, ahol aztán titokban őrült szaporodásba kezdenek. Sajnos az molyoktól való megszabadulás egyik első fontos lépése az, ha kidobjuk a „szennyezett” árut, ami viszont gyakran jelentős élelmiszerpazarlást jelent. Ezért ebben a hónapban egy külön bejegyzést is szánunk annak, hogy hogyan tudjátok kikerülni vagy hatékonyan kezelni az élelmiszermolyok invázióját.
Köszönjük, hogy részt vettél az Food Waste February törekvéseiben! A kihívásnak azonban nincs vége: figyelj oda továbbra is arra, hogy mennyit pazarolsz, vásárolj és főzz tudatosan, és mindig mentsd meg a maradékot. További környezetbarát tartalmakért pedig kövesd a Tudatos blogját, Facebook és Instagram oldalát!
