1. Hortobágyi húsos palacsinta

Emlékszel, hogy anyáink anno azt mondták, étteremben sose válassz hortobágyi húsos palacsintát vagy brassóit? Bizony azért, mert a leleményes szakácsok ezeket sokszor a napokkal ezelőtt megmaradt húsos ételekből készítik el. Az igazság azonban az, hogy az ételmentésnek egy remek módja az újrafőzés, és ezt te is bátran megteheted otthon!

Hozzávalók 6 adaghoz:

A töltelékhez:

• 500 g megmaradt sült csirkemell vagy csirkecomb
• 1 vöröshagyma
• 50 g füstölt szalonna
• só
• bors
• 1 tk csemege fűszerpaprika
• 2 ek olívaolaj
• 1 ek mustár
• 2 dl tejföl

A palacsintához:

• 200 g búza finomliszt
• 1 db tojás
• 5 l tej
• csipetnyi só
• csipetnyi sütőpor
• vaj a kisütéshez

A maradék csirkehúst – amennyiben szükséges – lefejtjük a csontról, és alaposan feldaraboljuk. Az apróra kockázott hagymát olívaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a feldarabolt paradicsomot és paprikát, majd alacsony lángon összepároljuk őket. Ezt a zöldségmixet a tűzről levéve gazdagon meghintjük fűszerpaprikával, majd hozzáadjuk mustárt és a tejfölt, ízlés szerint sózzuk-borsozzuk és alacsony lángon összerottyantjuk, majd botmixerrel pürésítjük. Ez lesz a szószunk.

A palacsintához a hozzávalókat egy nagy tálban csomómentesre keverjük, majd hagyjuk egy fél órát pihenni. Ezután a palacsintákat vajazott serpenyőben kisütjük: ha több sikerül ebből az adagból, semmi baj, az lehet a desszert!

A szósz negyedét keverjük a feldarabolt sült csirkéhez, amennyiben szeretnéd, fűszerezd még egy kicsit, majd tekerj egy-egy palacsintába 2 evőkanálnyi tölteléket. A palacsintákat helyezd egy tepsibe, öntözd meg a szósz többi részével, majd 180 fokra előmelegített (alul-felül sütés) sütőbe tedd be, hogy egy kicsit összepiruljon.

A kész palacsintákat tálaláskor díszítheted tejföllel és friss, apróra vágott petrezselyemmel.

2. Tejszínes rakott cukkini

Már megint túl sok rizst készítettél? Ki kellene dobni a köret nagy részét? Ne tedd, használd újra ebben a szuper rakott receptben!

Hozzávalók 4 adaghoz:

• 1 vöröshagyma
• 5 db cukkini
• 1 kg darált sertéshús
• 400 g rizs
• 500 ml főzőtejszín
• csemege fűszerpaprika
• só
• fehérbors
• őrölt szerecsendió
• 10 dkg reszelt trappista sajt
• 1 tk olívaolaj

A vöröshagymát apróra vágjuk, olajon üvegesre dinszteljük, majd hozzáadjuk a húst. Miután fehéredésig sült a hús, ízlés szerint fűszerezzük sóval, borssal, fűszerpaprikával és egy kis őrölt szerecsendióval. Végül ráöntjük a tejszínt, és az egészet összeforraljuk.

A cukkiniket megmossuk és kb. 0,5-1 cm vastag szeletekre vágjuk. Egy nagyobb serpenyőben, egy csepp olajon, kisebb adagonként addig sütjük őket, míg kapnak egy kis barnás színt.

Egy magas falú, kerámia sütőformát meghintünk olívaolajjal, majd az alját kibéleljük annyi cukkinivel, ami teljesen befedi, kicsit sózzuk, majd a tetejére jön egy sor tejszínes hús, és a rizs. Ilyen sorrendben annyi réteget állítunk össze, amennyi a hozzávalókból kijön (kb. 3-4 sor). A tetejére pedig cukkini, majd a reszelt sajt kerül.

190 fokra előmelegített sütőben (alul-felül sütés) 30 percig sütjük, majd 10 percig grillezzük a tetejét.

Zöldebb tisztaság – Tippek a környezettudatos fürdőszobáért

Néhány blogbejegyzéssel ezelőtt már hoztunk egy kis itinert ahhoz, hogy hogyan tudod a konyhai hulladékod mennyiségét csökkenteni. Most továbbhaladunk a háztartáson belül: egyszerű tippjeinkkel ezúttal a fürdőszobai rutinokat vesszük górcső alá.

Ahhoz, hogy csökkentsd a fürdőszobai hulladékod, az első és legfontosabb lépés, hogy minden kiváltható műanyag eszközt cserélj fenntartható anyagúra! A műanyag fogkefe és fültisztító pálcika remek alternatívája a komposztálható bambusz, a sminklemosó pamacsoknak pedig a számos magyar designer varrodánál is kapható mosható verzió. Az eldobható borotvákat is érdemes egy kicsit drágább, ám annál tartósabb fémre váltani, amiben csak a pengét kell időnként cserélni. Nőként pedig szerencsére a havi baj sem jelenti már feltétlen a nagy mennyiségű műanyag szemét termelését: némi átszokással és eltökéltséggel te is hamar a mosható betétek, menstruációs bugyik vagy az akár 12 órán át gond nélkül használható intimkelyhek szerelmesévé válhatsz.

Na és mi a helyzet a tisztálkodással? Bár a csehek már elindultak a kimérős tusfürdő és sampon útján, nálunk ez az opció sajnos még csak a csomagolásmentes boltokban érhető el. Viszont használhatsz testre, kézre, arc- és hajmosásra is kapható, kézműves szappanokat (vagy szilárd sampont, balzsamot is), amelyek tartósabbak és környezetbarát csomagolásban is elérhetők. Ez esetben törekedj mindig arra, hogy pálmazsírmentes termékeket válassz, mert ezzel is csökkented a bolygó terhelését!

Szintén részben a fürdőszobához tartozik az környezettudatos takarítás témája. Váltsd hát az eldobható törlőrongyokat moshatókra, a szivacsokat lebomló luffa tökre, az üvegfelületeket pedig pucold régi újságpapírokkal vagy reklámanyagokkal!

Környezetbarát tisztítószerként az ecet a leguniverzálisabb anyag. A 10%-os variáns lebomlik a természetben, és kiváló vízkőoldó nemcsak a fürdőszobai felületeken, hanem áztatással a vízforralók, kávéfőzők tisztításánál is. Ha pedig egy liter vízhez adsz egy-két evőkanállal, akkor üvegfelületekre permetezve szuper ablakmosót kaphatsz. A másik kiemelt ökotisztító a szódabikarbóna. Dugulás esetén 1 csésze langyos ecetet keverj 1 csésze szódabikarbónához, öntsd a lefolyóba, majd 15-20 perc után egy fazék forró vízzel véglegesítsd a folyamatot! Univerzális tisztítószerként pedig ½ csésze ecetet ¼ csésze szódabikarbónával és ½ csésze vízzel keverj el! A nedves szivacsra vagy lebomló luffára szórt szódabikarbónát ráadásul zsíroldásra és a penészfoltok eltávolítására használhatod. Felmosáshoz is szintén ezt ajánljuk: egy vödör meleg vízben 5-6 evőkanálnyit kell feloldani, a kellemes illatot pedig citrom vagy levendula illóolaj hozzáadásával érheted el, míg a fertőtlenítéshez a teafa illó a legjobb választás. Míg a portörléshez egyszerűen használj vízzel nedvesített törlőrongyot, vagy lenolajat a fafelületek ápolásához! Ha azonban ódzkodsz az otthoni kotyvasztástól, az öko tisztítószereket kimérve is megveheted egyes csomagolásmentes boltokban.

Szeretnél még tudatosabb lenni? Segítünk! Kövesd a Tudatos blogját, Facebook és Instagram oldalát a rendszeresen frissülő zöld tartalmakért!

6 játékos tipp a környezettudatos neveléshez

A jó példa ragadós

"Az igazi természetvédő az, aki tudja, hogy a világot nem a szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kölcsönözzük." – ebben a hónapban ezt a környezettudatos idézetet hoztuk nektek. Ahhoz viszont, hogy a bolygót élhető állapotban is hagyjuk a jövő generációjára, az egyik legfontosabb lépés az, ha őket is a természeti kincsek megőrzésére, a tudatos életmódra neveljük.

Ennek a fő kulcsa nyilvánvalóan az, ha példát mutatunk: ha gyermekünk azt látja, hogy az élet természetes részét képezi a hulladék tudatos csökkentése, a környezetbarát tisztítás és mosás, akkor ő is ezt fogja követendő elvnek tekinteni. Emellett azonban hoztunk még néhány játékos tippet, amivel észrevétlenül formálható a lurkók világlátása:

1. Közösen jobb a vásárlás

A zöld szemlélet átadása akkor a legkönnyebb, ha a gyerkőcöket bevonod azokba hétköznapi feladatokba, ahol a környezettudatosság a leginkább fontos. Készüljetek fel együtt a tudatos vásárlásra: a kisebbre bízd rá bátran, hogy nézze meg, van-e még liszt vagy rizs a tartóedényben, míg a nagyobb a bevásárlólista megírásában segíthet. A boltban kutassák fel ők az alapanyagokat, és legyen „küldetés”, hogy azt válasszák ki, amin minél kevesebb a csomagolás! Emellett legyen mindegyikőjüknek külön kis vászonszatyra, amibe játékosan pakolj is bele a beszerzőkörút után!

2. A piac egy felnőtt játszótér

Mennyi szín, illat, forma, kedves árusok, finom kóstolók! Egy gyerek számára igazi élményt jelenthet a piacozás (vagy épp egy csomagolásmentes bolt). Ráadásul így sokkal több helyben termett, egészséges alapanyagot tudtok beszerezni, amit akár kimérve, a saját tárolóitokba is kérhettek. Itt is vond be a gyereket a vásárlás folyamatába, biztosan élvezni fogja!

3. „Ronda, de finom”

A szupermarketek túlzottan tökéletes zöldség- és gyümölcskínálatában a nem megszokott kinézetű termékek gyakran végzik a kukában, holott semmi baj nincs velük. Ha a gyerkőcöket arra ösztökéled, hogy válasszák a görbe répát, vagy a furcsa alakú paradicsomot, már sokat tettél az élelmiszerpazarlás ellen. Ezekről a különleges, sorból kilógó „kincsekről” akár saját kis történeteket is kitalálhattok!

4. Húshagyó hétfő

Az üvegházhatású gázok csökkentésének egy fontos lépése, ha csökkentjük az étrendünkben az állati eredetű alapanyagokat. Ha ezt rendszerszinten a gyerekeknél is bevezeted, akkor új ízek és alapanyagok felfedezésére buzdíthatod őket. Legyen a húshagyó hétfő egy szertartás: ilyenkor kerüljön az asztalra a gombapaprikás, egy jó lecsó, vagy akár brokkolifasírt is!

5. Szedj többször, és add tovább a maradékot!

„Annyit szedj, amennyit megeszel!” – tanították már a szüleink is. Ezt az elvet pedig a kicsiknek is érdemes továbbadni, hiszen a mohó gyerekszem szükségszerűen vezet a felesleges ételpazarláshoz. Inkább szedjen keveset, többször! Az étel megvárja.

Ha pedig esetleg túl sokat főztél, a maradékot a gyerekekkel közösen vidd át a szomszédba, vagy adományozd rászorulóknak. Így a lurkó hamar megtanulja, hogy az étel érték, adakozni pedig jó érzés.

6. A szelektív is lehet játék

Ahogy babakorukban a különböző formájú és színű játékok válogatása jelentette az élményt, úgy a nagyobbaknak ugyanez a szelektív szemét szortírozása is lehet. Hova kerül a PET palack, az alumínium doboz, vagy épp a krumpli héja? Tanítsd meg nekik a helyes válogatást, és legyen ez az ő „feladatuk”! Ugyanígy a kiürült üvegek visszaváltó gépbe adagolása is izgalmas lehet a gyerekeknek, sőt, hagyd, hogy az ebből befolyt összegből szabadon vásároljanak maguknak valamit!

További zöld tartalmakért kövesd a Tudatos folyamatosan frissülő Facebook és Instagram oldalát, valamint olvasd rendszeresen a blogunkat!

A környezettudatos életmód kapcsán időről-időre előkerül a pálmazsírvita: de pontosan mi is ez, miért annyira problematikus az előállítása, és egyáltalán hogyan lehet elkerülni a fogyasztását? Alábbi bejegyzésünkben az egyik leginkább környezetkárosító alapanyagról rántjuk le a leplet!

Most akkor olaj vagy zsír?

A sárgás-fehéres, szagtalan, szobahőmérsékleten krémes halmazállapotú pálmazsírt az olajpálma leveléből sajtolják. Ezt a – gyakran tévesen pálmaolajnak is hívott – növényi zsiradékot fogyasztjuk a legnagyobb mennyiségben a világon: 2016-ban a csak top 10 felhasználó ország 32.105.000 tonnát importált belőle, ebből a harmadik legtöbbet, 6,6 milliót az Európai Unió.

Az, hogy miért ilyen brutálisan nagy a pálmazsír-kereslet, viszonylag egyszerűen megválaszolható: ez a jelenleg legolcsóbban előállítható növényi zsiradék. Ráadásul a „konkurenseivel” szemben (mint pl. a kókuszzsír, repce- vagy napraforgóolaj) nagyobb hozamot biztosít, kevéssé oxidálódik, sokáig tárolható, és krémes állaga miatt rendkívül sokrétűen felhasználható.

A margarinod és a csokoládéd is pusztítja az őserdőket!

Az olajpálma leghatékonyabban a trópusi éghajlaton nevelhető, így a harmadik világ nemzetei a fő exportőrök: Malajzia és Indonézia szigetei, elsősorban Borneo. Itt az esőerdőt rohamos ütemben irtják, hogy minél nagyobb területen létesítsenek olajpálma-ültetvényeket. Ennek köszönhetően naponta csaknem 29 focipályányi esőerdő tűnik el! Az olajpálma ráadásul hamar kimeríti a termőtalajt, és a gyökere olyan gátlóanyagot termel, ami még évtizedekig lehetetlenné teszi más növények életben maradását a területen.

Az esőerdők irtása értelemszerűen okozza az őshonos állatfajok életterének visszaszorítását, ami többek között a szumátrai tigris és az orángután kihalásához is vezet. Utóbbinak a vadon elő populációja például kevesebb, mint a hatodára csökkent az elmúlt 30 évben.

https://www.youtube.com/watch?v=ihPfB30YT_c&feature=emb_title 

Hogyan kerülheted el?

A problémát tovább nehezíti, hogy a pálmazsír szinte megkerülhetetlen alapanyagává vált a feldolgozott élelmiszereknek: ott van a margarinokban, a desszertekben, szendvicskrémekben, de még a mirelit sültkrumpliban, és a pattogatott kukoricában is! Emellett a fürdőszobai termékek, például a samponok vagy a testápolók is jelentős mennyiségben tartalmazzák ezt az alapanyagot. Egy átlagos vásárló tehát öntudatlanul is viszonylag nagy mennyiséget vásárol és fogyaszt belőle, ezzel pedig hozzájárul a környezetpusztításhoz.

Bár elindultak hivatalos törekvések a pálmazsírtermelés zöldebbé tételére (ilyen például a 2004-ben alapult Fenntarthat Pálmaolaj Kerekasztal, vagyis az RSPO), a legtöbb tudatos vásárló mégis a pálmazsír teljes bojkottjában hisz. Amennyiben neked is fontos a környezetvédelem, akkor keresd a „pálmazsírmentes” logókat csomagolásokon, illetve válts olyan natúrkozmetikumokra, amelyek az alapanyag felhasználása nélkül készülnek!

Míg hamarosan debütáló applikációnk, a Tudatos az éttermekben kidobásra kerülő ételek megmentését segíti, addig azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszerhulladékok jelentős része sajnos a háztartásokban keletkezik. Ezért összeszedtünk néhány hasznos tippet, mellyel hatékonyan csökkenthetők az otthonunkban feleslegessé váló, így pedig kidobásra kerülő ételek.

1. Gondolkodj előre!

Az otthoni élelmiszerhulladék csökkentésének első lépcsőfoka az, ha tudatosan vásárolsz. Készülj hát fel mindig alaposan a beszerzőkörútra: tervezd meg akár hetekre előre, hogy mit szeretnél főzni, az hány főre és hány napig lesz elég, illetve milyen alapanyagok szükségesek az elkészítéséhez! Mérd fel az otthoni készletet, majd írj pontos bevásárló listát: így elkerülheted, hogy megvedd a sokadik doboz tejfölt, vagy az újabb köteg banánt, mikor a gyümölcstartón már barnállik néhány darab.

A bevásárlásra sose indulj üres gyomorral! Ugyanis aki éhes, az nagyobb eséllyel fut bele felesleges impulzusvásárlásokba, így pedig olyan élelmiszereket is a kosarába hajigál, amire valójában nincs szüksége. Amikor már a boltban vagy, ne vedd meg fölöslegesen a hosszabb ideig elálló terméket, ha tudod, hogy pár napon belül felhasználod őket! Ilyenkor inkább a polcok elejéről válogass, oda helyezik ugyanis az üzletek a hamarabb lejáró élelmiszereket!

2. Fagyaszd le a felesleget!

Sok élelmiszer többféle kiszerelésben is kapható, a nagyobb pedig rendszerint olcsóbb. A gond akkor kezdődik, amikor kinyitod, majd egy részét nem használod föl, így az megpenészedik a hűtőben. A vajat viszont késsel kisebb porciókra osztva a mélyhűtőbe is teheted, ahol sokáig eláll. Ugyanígy fagyaszthatod a tejszínt, a kenyeret, a húsokat, egyes gyümölcsöket és zöldségeket is.

3. Figyelj a dátumokra!

Tudtad, hogy a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő nem egy és ugyanaz? A termékek lejárati idejére persze nem árt odafigyelni, de ezeket mindig értelmezni is kell! A minőségmegőrzési idő azt mutatja, hogy a termék meddig őrzi meg minőségét, meddig várható el tőle, hogy megfelelő tárolás mellett ne változzon a színe, illata, íze és állaga. Ez a dátum jellemzően a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken szerepel, lejártát követően pedig az adott termék veszít élvezeti értékéből: a fűszerek nem lesznek annyira ízletesek, a kekszek puhák vagy épp kemények. Ezeket a dátumokat a gyártók adják meg, rendszerint jelentős ráhagyással. Ebből viszont az is következik, hogy ha egy élelmiszert megfelelően tároltad, nem sértetted meg a csomagolását, akkor nagy eséllyel elfogyaszthatod a minőségmegőrzési idő után is. Egészségügyi problémád nem lesz belőle.

A fogyaszthatósági időt ennél sokkal komolyabban kell venni, ezt a jelölést ugyanis főképp a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél használják. Ezek főként a hűtést igénylő áruk, például a tejtermékek vagy a felvágottak. Ezek a termékek a dátumot követően akkor is veszélyt jelenthetnek az egészségre, ha a romlásnak nincs látható jele.

4. Főzz tudatosan!

Amikor nekiállsz főzni, akkor a legrégebbit használd fel először, ha valamilyen termékből több van otthon! Ha netán bizonyos ételek nem fogytak el teljesen, azokat könnyedén újragondolhatod és újrafőzheted: az interneten rengeteg ilyen receptet lehet találni. A húsvéti sonka például carbonaraként születhet újjá, míg a megmaradt krumplipürével sűríthetők a főzelékek, de liszt hozzáadásával csinálhatsz belőle szilvás gombócot és krokettet is. A maradék rizsből tölteléket készíthetsz húsokhoz, vagy gyümölcs, lekvár és/vagy csokoládé hozzáadásával egy gyors desszertet is csinálhatsz.

Azt, hogy a gasztronómia világában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, mi sem bizonyítja jobban, hogy idén a Dining Guide által a legjobb hazai éttermeknek kiosztott díjak között egy új kategória, a Fenntarthatóság is szerepelt. De mik is azok a fontos tényezők, amik egy vendéglátóhelyet ökotudatossá tesznek?

1. Lokális beszerzés

A Volkswagen-Dining Guide Díjátadó Gála Fenntarthatósági díját idén az őriszentpéteri Pajta érdemelte, a zsűri döntésében pedig elsősorban az alapanyagok beszerzésének módja játszott szerepet. Azok az éttermek ugyanis, amelyek gyakorlatban valósítják meg a farm-to-table koncepciót - azaz helyi termelőktől vásárolják az alapanyagokat -, a szállítással járó környezetszennyezést kikerülve kevésbé terhelik a bolygót, mint azok a vendéglátóhelyek, amelyek importárukból főznek. Az pedig csak hab a tortán, hogy így a magyar termelőket is támogatják.

2. Szezonális fogások

Medvehagymás fogások, epres finomságok? Sokunknak talán még mindig furcsának tűnhet, de azok az éttermek, amelyeknek az évszaktól, hónaptól függően változik az étlapja, nagy eséllyel odafigyelnek a környezetre. Ha ugyanis szezonális alapanyagokból főzünk, akkor kevésbé terheljük a bolygót a zöldségek és gyümölcsök számára felépített „mesterséges” közegek és a termesztésükkel járó vegyszerek ökológiai lábnyomával.

3. Vegetáriánus és a vegán opciók

A tudatosság szempontjából mindig beszédes, hogy egy étterem étlapján mekkora arányban képviseltetik magukat az állati és a növényi eredetű alapanyagokból készült fogások. A „húst hússal” szellemiség jegyében működő vendéglátóhelyeknek ugyanis az állattartás nagyobb ökológiai lábnyoma miatt kevésbé tekinthetők zöldnek, mint azok, amelyek változatos növényi alapú ételekkel is szolgálnak.

4. Környezetbarát tálalás

Ez a pont igényli a legkevesebb magyarázatot: azok az éttermek, amelyek mosható és újrahasználható tányérokat, evőeszközöket és netán még szalvétákat is használnak a tálaláshoz, jóval kevésbé terhelik a Földet, mint az egyszer használatos műanyagokkal élő társaik. Emellett az is beszédes, hogy az asztalokon üvegtárolókban található-e a só, a bors, az olívaolaj és a balzsamecet, vagy netán azt is külön csomagolásban, kimérve kérhetik a vendégek.

5. Különböző adagok

Azok a vendéglátóhelyek, amelyeknél lehetőség van féladag (vagy netán kicsi, közepes és nagy adag) kérésére, a fogyasztóra bízzák, hogy az éhségének és/vagy gyomorméretének megfelelően rendeljen. Így potenciálisan kevesebb ételhulladék termelődik, hiszen ha kevésbé vagyunk éhesek, akkor nem hagyjuk meg a szükségtelenül nagy adagok jelentős részét.

6. Elcsomagolja a maradékot

Ugyanakkor az is a környezet kisebb terhelését segíti, ha az étterem az esetlegesen megmaradt étel hazavitelére bátorítja a fogyasztókat. Ehhez egyrészt biztosíthat környezetbarát – elsősorban papírból készült - ételtárolókat, de még jobb, ha megengedi, hogy a vendég a saját ételhordójában vigye haza a maradékot.

7. Nem dobja ki a nap végén megmaradt fogásokat

Mint arra már egy korábbi bejegyzésünkben is kitértünk, az élelmiszerpazarlásnak hatalmas a környezeti terhelése. Az éttermek ez ellen úgy is felvehetik a harcot, ha a nap végén megmaradt fogásaikat nem dobják ki. Hanem eladományozzák vagy épp a Tudatos partnereivé válnak: így csökkentett áron ugyan, de értékesíteni tudják a nap összes elkészített fogását, és még szemetet sem termelnek.

Ha ismersz olyan éttermet, kifőzdét, cukrászdát vagy pékséget, amelyik a fentiek fényében környezettudatosnak tekinthető, ajánld neki a Tudatos applikációt, hogy közösen vegyük fel a harcot az élelmiszerpazarlás ellen!

Te még mindig alufóliába és nejlonba csomagolsz? Netán gondolkodtál már saját fűszerkerten? Ha igen, akkor a Műanyagmentes Július neked is a segítségedre lehetett, hogy elindulj egy környezettudatosabb élet felé. A kihívás hatása leginkább a háztartásvezetésen, azon belül is a bevásárláson és a konyhai szokásokon érezhető, így összeszedtünk egy-két tippet és tapasztalatot, amiket a későbbiekben is érdemes az mindennapi rutinod részévé tenni.

A konyhai hulladékcsökkentés első lépése az, ha tudatosan vásárolsz. Amikor beszerzőkörútra indulsz, mindig legyen nálad a megszokott bevásárlószatyrod, amit minél többször használj újra! Ez lehet egy már meglévő nejlonzsák (amiből garantáltan minden magyar háztartásban rejtőzik néhány a mosogató alatt vagy a kamrában), vagy a kedvenc vászontatyód is. A zöldségek és gyümölcsök szállításához érdemes beszerezni újrahasználható tüll-, vagy csipkezsákokat, amiket már számtalan magyar kisvállalkozás is gyárt és értékesít. A felvágottak, sajtok csomagolásának kiváltására pedig a fedeles dobozok, az újraszalvéták vagy otthon is könnyedén elkészíthető, méhviaszos csomagolók lehetnek jó alternatívák. Kérd bátran ezekbe a kimérős élelmiszereket (nyers húst ne!), a kistermelők biztosan, de már a nagyobb üzletláncok is nyitottan reagálnak rá. Amikor pedig már a boltban vagy, igyekezz olyan termékeket választani, amiken a lehető legkevesebb a csomagolás, sőt, alkalmanként akár csomagolásmentes boltokba, piacokra is ellátogathatsz!

Ha az élelmiszerek már a konyhádba kerültek, a következő lépés a környezetbarát tárolás. Nejlon és alufólia helyett fedd a tálakat tányérokkal, gumis és mosható fedőkkel vagy akár méhviaszos csomagolóval! Ez utóbbi – az újraszalvétákkal karöltve – zöld és stílusos alternatíva lehet a szendvicscsomagoláshoz is. Használj a papírszalvéták és -zsebkendők helyett moshatókat, a műanyag szívószálak helyett fém vagy bambusz verziót, mosogatószivacsként pedig lebomló luffatököt!

Komposztáld a főzés után maradt szerves hulladékot: ehhez ráadásul kertre sincs feltétlen szükség, hiszen már panellakásokban is kiválóan működő, mini komposztálókat is lehet venni. Az elmosott tejfölös dobozokban csíráztatni tudsz, de tisztítsd meg és sterilizáld a befőttesüvegeket is, hiszen eltehetsz bennük lekvárt, kompótot vagy savanyúságot. Ha azonban erre nincs időd, adományozd el valaki olyannak, akinek ez a hobbija!

Termeszd otthon a fűszereket! A leggyakrabban használt zöldfűszerekért nem kell feltétlenül a szupermarketekbe rohangálni, hiszen egy világosabb, belvárosi ablakpárkányon is remekül eléldegél egy jól gondozott, mini fűszerkert. Így a csomagolást is megspórolod, és az ízek egy részét frissen adhatod az ételekhez, amitől igazi mesterszakácsnak érezheted magad. Ha pedig beköszönt a hidegebb idő, ezeket le is száríthatod, majd elteheted későbbre, mint a tasakos verziókat.

Apró lépések egy tudatosabb életmódért: további környezettudatos tippekért kövess minket a Facebookon és az Instagramon is!

Vajon hányunkban él a gyermekkori emlék, ahogy a nagymamánk a gőzölgő fazék fölé hajolva megszállottan kavargat, majd néha megdörgöli fényesen gyöngyöző homlokát a kézfejével. Nem sokkal később pedig a kamrában katonásan sorakoznak az aranyló vagy sötétlő nedűvel színültig töltött üvegek, mi pedig alig várjuk, hogy megbonthassuk őket. Mert a hamisítatlan hazai ízeknél bizony nincs jobb!

Mára már talán némiképp kiment a divatból, pedig a befőzés a nagymennyiségű szezonális gyümölcsök megmentésének az egyik legjobb módja! Lehet szó lekvárról, húsok mellé kínált sós-fűszeres chutneyról, vagy épp különféle szörpökről: elkészítésük viszonylag kevés eszközt és időt igényel, és feketeöves konyhatündérnek sem kell lennünk, ha épp rászánjuk magunkat. A befőtt sokáig, akár évekig is eláll, ráadásul a finomságokkal a családtagjainkat, barátainkat is meglephetjük, akik garantáltan értékelni fogják az kézzel készített ajándékot.

Nézzünk is két egyszerű, ám annál különlegesebb receptet, melyekkel hosszútávra konzerválhatjuk az egyébként nyakunkon maradó és kidobásra kerülő gyümölcsöket!

Konyakmeggy

Talán az egyik legegyszerűbben, főzés nélkül elkészíthető, „felnőttes” kompót. A meggyet ezúttal az alkohol konzerválja, a fűszereknek köszönhetően pedig kellemes karácsonyi hangulat idézhető meg akár egy tejbegríz, akár egy fagylalt mellé tálalva.

• 1400 g magozott meggy
• 8 dl konyak (vagy rum)
• 600 g nádcukor
• 4 db 500 ml befőttesüveg
• 4 db csillagánizs
• 4 db kicsi fahéjrúd
• 8 db szegfűszeg

Az alaposan megmosott, leszárazott és kimagozott meggyeket a barna cukorral rétegesen beletöltjük a 4 db, sterilizált befőttesüvegbe. A fűszereket az adagok között egyenletesen elosztjuk, majd felöntjük a meggyeket az alkohollal, és az üvegeket először befőttes gumival rögzített fóliával, majd a tetővel lezárjuk. A konyakmeggyet hűvös, fénytől védett helyre tesszük (pl. a kamrába), és pár napon keresztül lezárva forgatgatjuk őket, hogy a cukor alaposan feloldódjon. Az így kapott ínycsiklandó desszert-kiegészítő akár egy-másfél évig is eláll.

Chilis-levendulás baracklekvár

Az örök kedvenc baracklekvár megbolondítása a forró nyarak egyik legkedveltebb virágával, illetve - a nyugtató gyógyhatást némiképp ellensúlyozandó - egy kis pikáns ízvilággal. A recept előnye, hogy a barackot nem szükséges hámozni, így időt spórolhatunk meg az elkészítésével.

• 3 kg magozott sárgabarack
• 800 g barnacukor
• 4 db szárított chilipaprika
• 4 ek szárított levendulavirágzat

A sárgabarackokat alaposan megmossuk és kimagozzuk, és negyedekbe vágjuk, majd egy nagy fazékba tesszük. Ráöntjük a gyümölcsre a cukrot és egy éjszakán át pihenni hagyjuk (ha nem akarjuk az extra macerát, ez a lépés akár el is hagyható). Másnap közepes lángon feltesszük főni a barackot, és hozzáadjuk az apróra vágott chilit, valamint az előzetesen mozsárban kicsit megtört levendulavirágot. Nagyjából 2-2,5 órán át főzzük, majd merőkanállal steril üvegekbe töltjük. Érdemes először csak egy kanálnyi lekvárral kezdeni, majd ha átmelegedett az üveg, a maradékot rátölteni, mert így biztosan nem fog szétpattanni a kezünkben. Ha megteltek az üvegeket, fóliát teszünk rá, befőttesgumival fixáljuk, majd mehet rá a tető. A száraz dunsztba fejjel lefelé fordítva tesszük bele a lekvárokat: egy kartondobozt kibélelünk törölközőkkel vagy lepedővel, és egy-két napig alaposan betakargatva pihentetjük benne az üvegeket. Utána a talpukra fordítva mehetnek a kamrapolcra!

Vászontáskákkal rohangáló fiatalok, lekvárt főző nagymamák, hosszú bevásárló listát készítő háziasszonyok. A tudatos életmód csírája a legtöbbünkben megtalálható, ám ahhoz, hogy valóban elszánt ökoharcosokká váljunk, nem árt, ha bírunk egy-két mentális jellemzővel.

Miről ismerhető fel a környezettudatos ember? Mostani bejegyzésünk ezt a témát tárja fel.

1. Aggódva tekintenek a bolygó állapotára

Aki környezettudatosnak vallja magát, annak néhanapján szükségszerűen meg kell küzdenie egyfajta mellkasi nyomással. A tudósoktól és a médiából érkező aggasztó adatok, az egyre sürgetőbb határidők ugyanis sokakban váltanak ki klímaszorongást. Ehhez persze az sem árt, ha az egyéni tetteket globális távlatban tudjuk szemlélni: látjuk az összeadódó apróságok nagyszabású és hosszú távú következményeit, majd képesek vagyunk ebből levonni a megfelelő következtetéseket.

2. Tenni akarás munkál bennük

A klímaszorongásra minden személyiség másfajta reakciót érlel ki magában. Labilisabb személyiségeknél a globális problémával szemben érzett tehetetlenség akár depresszióba csaphat át, de sokkal jellemzőbb válaszreakció a tagadás, a különböző ideológiák mentén kiérlelt kifogáskeresés, vagy épp az aktív tenni akarás. A tudatos emberekre ez utóbbi jellemző. Ők a saját szintjükön hoznak döntést: változtatnak a vásárlási, fűtési vagy étkezési szokásaikon, és tömegekké szerveződve, megújuló, zöld igényeikkel gyakorolnak nyomást a gazdaságot mozgató cégekre.

3. Harmóniában élnek a természettel

Szeretsz kirándulni, netán háziállatod is van, és közben még a környezetet is véded? Nem véletlen, hiszen ha valaki természetkedvelő és állatbarát, akkor értelemszerűen jobban értékeli és óvja a Földet benépesítő, szemkápráztató ökoszisztéma csodáit. Emellett egy világnézeti jellegzetesség is könnyen hozzájárulhat ahhoz, hogy tudatos életmódra váltsunk: ha úgy véljük, hogy az ember nem a teremtés koronája, aki más, „alacsonyabb rendű” életformákon való uralkodásra született. Hanem önmagukat egy nagy egész részeként látjuk, amelyben a békés harmónia bármilyen irányú felbomlása visszafordíthatatlan károkat okoz.

4. Előre és hosszú távra terveznek

Átgondolt menük, gondos bevásárló listák, vászonszütyők és a sajtokhoz, felvágottakhoz szükséges újraszalvéták. A tudatos ember nem impulzusvásárló: fogyasztási szokásait alaposan megfontolja, és csak azt veszi meg, amire valóban szüksége van. Inkább minőségi dolgokat vásárol, elromlott készülékeit megjavíttatja, hogy a silány minőségből fakadó szeméttel ne terhelje tovább a bolygót. Gyakran előnyben részesíti a second hand termékeket, és már-már furcsa, ragaszkodó szeretettel veszi körül azokat a tárgyakat, amik hosszú éveken át kiszolgálják.

5. Kevésbé materialisták

A takarékos szemlélet is fontos tényező, ahogy az is, ha nem az anyagi javak vásárlásában és birtoklásában találjuk meg a hétköznapi örömeinket, hanem inkább élményekben, érzésekben. A tudatos emberek a kézzel készített ajándékokat is gyakran előnyben részesítik a drága dolgok helyett, sőt, ők maguk is szeretettel merülnek el a „csináld-magad” ökohobbikban, például a kertészkedésben, szappanfőzésben vagy a befőzésben.

Segítünk a tudatossá válásban! Kövesd a blogunkat, és töltsd majd le a hamarosan debütáló applikációnkat!

Látogassatok el honlapunkra: https://tudatos.io/

Tudtad, hogy egy átlagos magyar állampolgár csaknem évi 68 kg élelmiszerhulladékot termel? Ezzel még mindig majdnem 10 kilóval járunk az európai átlag alatt, de az ételpazarlás tagadhatatlanul korunk egyik legjelentősebb globális problémájává nőtte ki magát.

Ahhoz képest, hogy a Föld bizonyos tájait még mindig éhínség sújtja, korunk fogyasztói társadalmait inkább a megtermelt étel jelentős részének kidobása jellemzi: a háztartási hulladékunk csaknem 25%-át ez teszi ki. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a megtermelt ételek csaknem egyharmada, összesen évi 1,3 milliárd (!) tonna végzi a szemétben.

Bár ezt a gigászi mennyiséget hétköznapi emberként igencsak nehéz felmérni, azért az mégiscsak sokkoló, ha belegondulunk, hogy ennyi élelmiszer ment át gyakorlatilag teljesen feleslegesen a termelési, feldolgozási, logisztikai, majd megsemmisítési folyamatokon, az ezekkel járó víz- és vegyszerfelhasználással, valamint CO₂-kibocsátásával tovább terhelve az amúgy is igen ramaty állapotban lévő bolygót. Egy közkeletű hasonlat szerint, ha élelmiszer-hulladék egy ország lenne, akkor üvegházhatású-gáz kibocsátásával a harmadik helyet érné el a két legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok és Kína után.

Hiba ugyanakkor azt gondolni, hogy az ilyen mértékű élelmiszerpazarlásért csak a fejlett országok tehetők felelőssé. Míg fejlődő országokban a kevésbé modernizált mezőgazdaság hiányosságai miatt inkább az élelmiszerlánc elején keletkezik jelentős mennyiségű hulladék, addig a fejlett fogyasztói társadalmakban ez az élelmiszerlánc végén, vagyis a fogyasztónál konkretizálódik. Ez utóbbiaknál a háztartások a kidobott ételhulladék mintegy 53%-ért felelősek, így látványosan felértékelődik az egyén felelőssége az élelmiszerpazarlási folyamatban.

Ám fontos figyelembe venni azt is, hogy az ilyen típusú szemétnek csak a fele tekinthető valóban pazarlásnak: a leveszöldségek lehámozott héja, vagy az állati csontok például szükségszerű hulladék-elemei az élelmiszerláncnak. Azonban – ha helyesen kalkulálunk – az általunk kidobott élelmiszerek csaknem 27%-a még így is teljesen feleslegesen landol a kukában. Ráadásul ezeknek jelentős része készétel, azaz a feldolgozottsági szint legmagasabb fokán áll, aminek a sütés és főzés extra energiaigényét is számítva jóval nagyobb a környezeti terhelése, mint a második helyen álló pékáruké, vagy a harmadik helyet elfoglaló zöldségeké és gyümölcsöké.

Mégis hogyan lehetne ezt a rettenetes mennyiségű pazarlást visszafogni? A válasz meglepően egyszerű és az egyén szintjén is megvalósítható: tudatos szemlélettel és életmóddal. Ez egyrészt a hétköznapi vásárlási, főzési és egyéb háztartásvezetési rutinjainkat érinti, másrészt az éttermi étkezési szokásainkat is. Előbbiekben lesz segítségetekre a Tudatos rendszeresen frissülő blogja, míg az utóbbiban maga az applikáció, mellyel hamarosan a kedvenc éttermeitek, kifőzdéitek, cukrászdáitok és pékségeitek megmaradt fogásait menthetitek meg az enyészettől. A bolygót pedig így a felesleges környezeti terheléstől.

Maradjatok velünk, vegyük fel a harcot közösen az élelmiszerpazarlás ellen!

Látogassatok el honlapunkra: https://tudatos.io/