Ígértük, hogy a Food Waste February kihívás keretében ebben a hónapban kifejezetten az élelmiszerpazarlással kapcsolatos tartalmakkal és tippekkel érkezünk. Most három olyan receptet hoztunk, amivel megmentheted a hűtőben várakozó húsmaradékot, vagy épp a kővé száradás szélén álló süteményeket. Olvasd, főzz újra és oszd meg, ha tetszett!

1. Melegszendvicskrém

Maradt egy kis csirkemell, sertés szűzpecsenye vagy némi bolognai szósz a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki, inkább gondold újra velük a család vacsoráját! Ezzel a melegszendvicskrém recepttel a gyerekeket sem kell majd győzködnöd, hogy „csak még egy falatot” egyenek.

Hozzávalók:

• Maradék hús vagy bolognai szósz (opcionálisan apróra vágott sonkával kiegészíthető)
• ½ fej vöröshagyma
• 1 ek olívaolaj
• 1 db kápia paprika
• 1 fej paradicsom
• 1 konzerv sűrített paradicsom
• Só
• Őrölt feketebors
• Bazsalikom (lehetőség szerint friss)
• Oregánó
• Reszelt sajt

Melegítsd elő a sütőt 180 °C-ra! A hagymát, a paprikát és a paradicsomot aprítsd egészen kicsi darabokra, majd egy serpenyőben futtasd meg őket olívaolajon. Ha puhára párolódtak, mehet rájuk az apróra vágott hús, a konzerv paradicsom és ízlés szerint a fűszerek. Kicsit rottyantsd össze a szendvicskrémet, majd halmozd szeletekre vágott kenyérre vagy zsömlére, szórd meg reszelt sajttal, és egy tepsire téve told őket a sütőbe. Akkor van kész, ha a sajt megolvadt és kicsit megbarnult a tetején!

2. Tejszínes carbonara

Unod a sonkát és a szalonnát a szendvicsekhez? Állandóan a hűtőben árválkodik a megmaradt felvágott? Ezzel a szuper carbonara recepttel könnyedén egy ínycsiklandó főétellé varázsolhatod őket. Ráadásul kb. 20 perc alatt kész is van!

Hozzávalók:

• 30 dkg sonka, bacon vagy szalonna
• 4 dl főzőtejszín
• 3 gerezd fokhagyma
• ½ fej vöröshagyma
• 2 db tojássárgája
• Grana Padano sajt
• Só
• Bors
• 50 dkg spagettitészta
• 2 ek olívaolaj

A maradék sonkát, bacont vagy szalonnát kockázd fel, majd némi olívaolajon pirítsd meg egy lábosban. Közben minimum kétszeres mennyiségű vízben tedd fel főni a spagettit. A főzővízbe tegyél némi sót és olívaolajat is. Ha a sonka/szalonna kicsit megpirult, mehet rá az apróra vágott vereshagyma. Egy nagyobb tálban keverd össze a főzőtejszínt a tojások szétválasztott sárgájával, majd ezt a szószt öntsd rá a húsos-hagymás keverékre. Ízlés szerint sózd, borsozd, nyomd bele a megtisztított fokhagymagerezdeket, illetve reszelj bele Grana Padanot. Rövid összerottyantás után kész is a szósz, amit a lecsepegtetett tésztára még melegen önts rá, extra díszítésként pedig reszelj még rá sajtot!

3. Mascarponés pohárkép

Megmaradt némi piskóta, keksz vagy születésnapi torta? Nem kell a kukában végezniük, ugyanis ezzel az egyszerű recepttel egy egészen új köntösben tálalhatod őket desszertként.

Hozzávalók:

• Maradék piskóta, keksz vagy torta
• 1 dl tej
• 250 g mascarpone
• 1 kk vanília aroma
• 2 banán (vagy 2 marék áfonya, eper, 2 lebőrözött őszibarack)
• Ízlés szerint porcukor
• Fahéj + kristálycukor, pirított mandula vagy mogyoró a díszítéshez

A megmaradt piskótát, kekszet vagy tortát vágd kb. 1x1 cm-es kockákra, majd áztasd bele őket a szobahőmérsékletű tejbe. Eközben a mascarponét, a vaníliát és a porcukrot keverd csomómentesre, és aprítsd fel a banánt (vagy bármilyen más gyülömölcsöt) kis darabokra. Jöhetnek a poharak: egy réteg tejes piskótára szórj gyümölcsöt, majd önts rá egy kis mascarponés krémet, és így folytasd, amíg meg nem telik a pohár! A tetejét díszítsd kristálycukorral kevert fahéjjal, vagy akár pirított mandulaszeletekkel is.

Te belegondoltál már abba, hogy évente mennyi élelmiszert dobsz a kukába, és ennek mekkora hányada lehetne elkerülhető némi tudatossággal? A magyarok ételpazarlási szokásait 2018-ban, egy 1002 fő bevonásával készült közvéleménykutatásban vizsgálta meg Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula és Szakos Dávid. Az alábbi cikkünkben a British Food Journal című lapban megjelent tanulmányuk legfontosabb eredményeit vesszük sorra.

Képzeld el, hogy elmész bevásárolni, majd miután távoztál a kasszától 10 db jól megpakolt zacskóval, az egyiket egyszerűen elhajítod a parkolóban, és ott hagyod. Ugye milyen rosszul hangzik? Pedig pontosan ezt tesszük!

Az Assessment of household food waste in Hungary című tanulmány megdöbbentő adatokat közölt a magyar állampolgárok egy évre vetített élelmiszerpazarlási szokásaival kapcsolatban. A közvéleménykutatás során arra kérték a résztvevőket, hogy egy előre biztosított konyhai mérleg segítségével rögzítsék egy hétig, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki. A grammra pontos tömeg mellett azt is meg kellett adniuk, hogy milyen típusú ételt dobtak ki, elkerülhető volt-e a hulladékba helyezés (azaz a főzéssel járó szükséges ételhulladékról van szó – pl. krumplihéjról vagy csontokról -, vagy nem megfelelően tárolt/nem elfogyasztott élelmiszerről). Emellett a kutatás alanyai azt is megjelölték, hogy mit csináltak később a szerves hulladékkal: azaz a kommunális szemétbe dobták, komposztálták vagy netán állati takarmányként hasznosították újra.

Az egyhetes eredmények egész évre való vetítése után a következő megdöbbentő adatokat hozták ki a kutatók. Mi, magyarok évente átlagosan 68,04 kg ételhulladékot termelünk fejenként – és ez az összes élelmiszervásárlásunk mintegy 10-11%-t teszi ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezzel az eredménnyel még mindig lemaradunk az EU-s átlagtól, ami 92 kg/fő/év - ezt elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok adatai húzzák felfelé. Ettől még persze a felelősségünk nem elhanyagolható, és attól, hogy mások többet pazarolnak nálunk, nem mentesülünk a tudatos életmód fontossága alól!

Arra is érdemes kitérni, hogy ennek a 68 kg ételhulladéknak a 48,7%-a lehetne valóban elkerülhető: a fennmaradó 51,3% a háztartással járó szükségszerű szerves hulladék, amit a válaszadók jelentős része komposztál vagy állateledelként hasznosít. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy éves szinten a tudatos fogyasztói szokások bevezetésével 33,14 kg felesleges ételpazarlástól menthetnénk meg a Földet. Sajnos ezek igen nagy aránya (66,2%) végzi ténylegesen a szemetesben (folyadékok esetében a csatornahálózatban), azaz ez valóban pazarlásnak tekinthető.

A legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a készételek ételmaradéka (40,08%): ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek). A dobogó második fokán a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) áll (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).

Te tudod, mennyit és milyen élelmiszereket pazarolsz? Ha nem, lépj be a Food Waste February kihívásunkba! Ebben a hónapban tudatosan figyelj oda arra, hogy mennyi és milyen típusú ételt dobsz ki, illetve apró lépésekkel kezdj el törekedni arra, hogy ezt csökkentsd! Március elején összesítjük a tapasztalatainkat.

A Tudatos applikáció fő missziója, hogy az éttermekben megmaradt ételek megmentésével és kedvezményes árusításával csökkentse a környezeti terhelést. De mi a helyzet a nagy áruházláncokban és az élelmiszerek gyártóinál keletkező felesleggel? Itt jön képbe a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, akik 15 év alatt csaknem 73.000 tonnányi, 40 milliárd forint értékű ételt mentettek meg és osztottak szét az országban!

Hazánkban évente csaknem 1,8 millió (!) tonna étel végzi a kukában. Hogy érzékelhetőbb legyen ez a felfoghatatlannak tűnő mennyiség: ha ezt a rengeteg élelmiszert egy kamionsorra rakodnánk, akkor a konvoj Budapesttől egészen Párizsig érne. Mindeközben Magyarországon a mai napig sokezren élnek a létminimumon, vagy az alatt, köztük a nélkülözés tízezer gyermeket is érint.

Mit csinál az Élelmiszerbank?

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tulajdonképpen ezt a két végletet, a kidobásra szánt élelmiszereket és a szegénységben élő családokat köti össze egy alaposan felépített, sok résztvevő bevonásával működő logisztikai rendszerrel. Egyszerre tekinthetők segély- és zöldszervezetnek, hiszen a tevékenységük szociális és környezetvédelmi célokat is szolgál: a rászorulók segélyezése mellett az élelmiszerek megmentésével a megsemmisítésükhöz szükséges energiák felhasználását és a káros anyagok kibocsátását is megelőzik.

A 2005 óta létező nonprofit egyesületet főként önkéntesek működtetik (kb. 60 fő). Az ételt ingyenesen veszik át az élelmiszergyártóktól és az áruházaktól, majd a velük partnerségben álló karitatív szervezetek közreműködésével juttatják el a rászorulókhoz. Költsége úgymond „csak” a logisztikai munkának, a raktározásnak, a szállításnak és a szervezésnek van: így 1000 Ft működési kiadással 30.000 Ft értékű élelmiszerfelesleget tudnak megmenteni.

Milyen élelmiszerek menthetők?

Az Élelmiszerbank azokat az élelmiszereket kutatja fel, majd gyűjti be a hipermarketekből és a gyártóktól, amik valamilyen oknál fogva kereskedelmi forgalomba már nem helyezhetők, de fogyasztásra még alkalmasak.

Az egyesület jelenleg 4 nagy üzletlánccal – az Aldival, az Auchannal, a Tescoval és a Metroval – áll kapcsolatban, így országos lefedettségben, összesen 352 üzletből mentik az élelmiszerfelesleget. Az ilyen – egyébként rendszerint megsemmisítésre, kidobásra váró - ételek gyakran az aznapi kínálat maradékai: pékáruk, illetve gyümölcsök és zöldségek. Ilyenkor úgymond „gyors mentésre” van szükség, ezért a termékek nem az Élelmiszerbank raktárában landolnak, hanem a környéken fellelhető partnerszervezetek veszik át, majd juttatják el őket a rászorulóknak.

Az élelmiszermentés másik fontos pillére a gyártói oldal. A tőlük adományként átvett ételek között találhatók esztétikai, például csomagolási hibás termékek, lejárat közeli szavatosságú élelmiszerek, szezon utáni áruk, és egyéb olyan termékek, amelyek fogyasztásra alkalmasak, de a gyártó nem kívánja, vagy nem tudja kereskedelmi forgalomba hozni.

Hova kerül a megmentett élelmiszer?

Az Élelmiszerbank nem segélyez közvetlenül magánszemélyeket. Csaknem 400 karitatív szervezettel állnak kapcsolatban, akik továbbítják a megmentett élelmiszert a rászoruló embereknek, így gondoskodva a felelős és a lehetőségek szerint egyenlő lefedettségű szétosztásról. A termékek útját az Élelmiszerbank a felajánlótól egészen a nélkülözőig végigköveti. A partnerszervezetek az élelmiszerek kiosztását szigorú szabályok mentén végzik, a kiosztásról elszámolnak, amiket az Élelmiszerbank önkéntesei ellenőriznek.

Így összesen körülbelül 300.000 nélkülözőt érnek el.

Decemberben a könyvmolyoknak kedveztünk a környezetpusztítást különböző aspektusokból megközelítő regényekkel, most pedig a filmrajongóknak ajánlunk néhány darabot, amiket vétek kihagyni, ha neked is fontos a bolygónk jövője. Négy kiváló dokumentumfilmet hoztunk!

1. Egy élet a bolygónkon (2020)

Azért a 2020-as év valami jóval is szolgált nekünk, hiszen debütált David Attenborough önéletrajzi ihletésű, az Egy élet a bolygónkon című dokumentumfilmje. A Netflix által támogatott darab egy „tanúvallomás”, ami a brit természetfilmes életének jelentősebb pontjain keresztül enged betekintést Földünk varázslatos élővilágába. Illetve abba, hogy mindez hogyan pusztul az emberiség pazarló és fenntarthatatlan életmódjának következtében az 1950-es évek óta – amikor is Attenborough megkezdte úttörő karrierjét az ismeretterjesztő természetfilmek világában. 

2. Világok arca: Baraka (1992)

Ron Fricke 1992-es kísérleti dokumentumfilmje egy sajátos mentális utazást kínál: a narráció nélküli mű nemcsak bolygónk természeti szépségeit és az élővilág csodáit mutatja be nekünk, hanem a jelen emberi világ és a benne létező kultúrák sokszínűségét is. Hiszen ez utóbbiakat is éppúgy fenyegeti az eltűnés veszélye, ha az emberiség nem változtat a jelenlegi életmódján. A másfél órás filmet több mint 20 országban forgatták, és nemcsak a történetnélküli, utazásszerű cselekménye miatt ajánljuk, hanem gyönyörű képsorai és megkapó zenéje miatt is. Hisz

3. Özönvíz előtt (2016)

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb darabjának, az Özönvíz előtt című dokumentumfilmnek a főszereplője és narrátora az Oscar-díjas színész és környezetvédelmi aktivista, Leonardo DiCaprio. A National Geographic gyártásában készült alkotás a jelenünkben megfigyelhető, egyre sürgetőbb éghajlatváltozást veszi górcső alá, illetve arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne ezt a jövőnk szempontjából vészes folyamatot megállítani. A klímaváltozás megelőzése, a kilátások és a várható eredmények mellett a film negatív és pozitív példákat is bemutat, miközben DiCaprio olyan prominens személyiségekkel készít a témában interjút, mint Barack Obama, Ferenc pápa vagy a NASA vezető kutatói.

4. Riverblue (2017)

A dokumentumfilm Mark Angelo kanadai természetvédő és professzor hároméves útját követi végig, melyen arra vállalkozott, hogy feltárja a fast fashion divatipar és a Földünk vízállományában esett károk közötti összefüggést. A borzalmas kémiai műveletek és az ezek következtében termelődő mérgező hulladék miatt ugyanis bolygónk folyói és tengerei visszafordíthatatlan ártalmakat szenvedtek, ami a vízi világ kipusztulásával fenyeget. A film ugyanakkor azt is felmutatja, hogy felelős magatartással hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani, ha az igazán nagy divatmárkák is beállnának az ügy mögé.

Az utóbbi években bizonyára sokunk fejében fordult meg Újévkor, hogy az idei fogadalmaink túlmutathatnának a „leadok 5 kilót”, „leteszem a cigit”, „egészségesebben fogok étkezni” rendszeresen visszatérő pontjain. Mi lenne, ha az új esztendőben nem csak magunkra, hanem a környezetünkre is odafigyelnénk, fogadalmunkkal pedig a saját életünkön túl a bolygót is jobbítanánk? Íme néhány ötlet, hogy hogyan lehet környezettudatosabb a te 2021-ed!

1. Repülj kevesebbet, utazz belföldön!

Az összes tömegközlekedési eszköz közül a repülőnek a legnagyobb a károsanyag-kibocsátása. Így ahelyett, hogy idén is elcsábulnál a kedvezményes, fapados jegyekre, inkább vedd számításba a koronavírus-járvány tanulságait, és fontolj meg egy belföldi utazást! Egy napozós-lazulós, vízparti vagy épp egy erdei, kirándulós pihenéshez itthon is rengeteg (pénztárcabarát) lehetőséget találsz, nem kell ezért feltétlen többezer kilométert repülni, és feleslegesen szennyezni a bolygót.

2. Mondj nemet a PET palackra!

Még mindig mázsaszámra hurcolod haza a zsugorfóliába csomagolt ásványvizeket és üdítőket? Itt az ideje, hogy ezen változtass! Ajándékozd meg magad egy tetszetős dizájnnal ellátott fém, BPA-mentes műanyag, vagy épp üvegkulaccsal, és vidd magaddal mindenhová A legtöbb helyen jó minőségű ivóvízzel töltheted újra, így nem kell állandóan PET palackba csomagolt itókát vásárolnod. Ha pedig egy kis szénsavas pezsgésre vágysz, akkor egy modern szódagép is kiváló beruházás lehet a számodra.

3. Csökkentsd az állati eredetű alapanyagokat!

Persze az sem árt, ha időnként biciklire vagy tömegközlekedésre pattansz, de az igazság az, hogy a karbonlábnyomod csökkentésének az leghatékonyabb módja, ha mellőzni próbálod az állati eredetű alapanyagokat az étrendedből. A hús-, tojás- és tejipar ugyanis elképesztő mértékben felel az emberiség CO₂-kibocsátásának jelentős hányadáért. Először iktasd be az életedbe a húshagyó hétfőt, illetve próbálj ki új, növényi alapú finomságokat, aztán ha rákapsz az ízére, akár gyakrabban, hosszabb időre is áttérhetsz a vegetáriánus/vegán életmódra.

4. Váltsd az eldobhatót moshatóra!

2021-ben próbáld meg leváltani a háztartásod egyszerhasználatos termékeit olyanokra, amik hosszú ideig kiszolgálnak! Mire gondolunk? Papír zsebkendő helyett válaszd az ízlésednek megfelelő mintájú szövet alternatívát, használj könnyedén tisztítható szilikon mosogató „szivacsokat”, vásárolj bambusz vagy fém szívószálat, az alufólia és a nejlon leváltására pedig méhviaszos csomagolót vagy újraszalvétát. Ha nő vagy, a menstruációd idejére is áttérhetsz környezetbarát megoldásokra: próbáld ki a mosható betéteket, menstruációs bugyikat vagy az intimkelyhet!

Fontos, hogyha még „kezdőnek” számítasz a tudatos életmód terén, ne akard egy nap alatt megváltani a világot! Tegyél apró, de teljesíthető újévi fogadalmakat, így biztosabb lesz a sikerélményed, ami további fejlődésre fog ösztönözni. Légy tudatos, de ugyanakkor légy türelmes magaddal, és persze másokkal is!

Kis karácsony, zöld karácsony! Hogyan vezethetjük vissza az utóbbi évtizedekben egyre inkább a pazarló fogyasztásról szóló ünnepet az eredeti koncepciójához, azaz a meghitt együttléthez? Íme néhány tipp, ami a segíthet az ünnepi tudatosságban!

1. Ó, szép fenyő!

Ha környezettudatosra szeretnéd venni a karácsonyt, a legjobb megoldás egyértelműen az, ha földlabdás fenyőt választasz. Ha viszont nincs kerted, ahova később kiültethetnéd, dönthetsz az élő fa bérlése mellett is, ami szerencsére már egy hazánkban is elérhető szolgáltatás.

Bár a kivágott karácsonyfák miatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a december emiatt az egyik leginkább környezetkárosító hónap, de az igazság az, hogy a vágott fenyőnek még mindig kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a műfenyőnek. A fákat ugyanis kifejezetten erre a célra termesztik, ráadásul az ünnepek elmúltával akár le is lehet darálni, majd és szerves komposztként felhasználni őket. A műfenyők ellenben nem újrahasznosítható anyagból készülnek, és minimum 10 karácsonyt meg kell érniük, hogy az előállításukkal járó CO₂ kibocsátás megegyezzen a vágott fenyőkével.

Ha mégis sajnálod a kivágásra kerülő fákat, akkor vegyél second hand műfenyőt, vagy természetes anyagokból, például fából készült darabokat. Illetve amennyire lehet, törekedj a környezetbarát, lehetőleg újrahasznosítható karácsonyfadíszek használatára!

2. Kevesebb ajándék, több szeretet

Ha szeretnéd az ünnepek környezettudatossá tételébe a családot is bevonni, idén közösen megegyezhettek abban, hogy visszafogjátok a felesleges és adósságba döntő ajándékozást, és inkább a minőségi, együtt töltött időre koncentráltok.

Sokaknál bevált stratégia, hogy csak a gyermekek kapnak ajándékot, míg másoknál az iskolákban is jellemző „húzás” vált be: advent kezdetén egy kalapban összesítik a családtagok neveit, majd mindenki húz egyet belőle, és csak azt a személyt ajándékozza meg.

Ha viszont szeretnétek mindenkit meglepni, akkor tudatosság útjára vezet az is, ha az ajándékkeret pár ezer forintban maximalizáljátok. Emellett az is egy lehetőség, ha az meglepetés jellegét határozzátok meg: a kézzel készített, személyes holmik a legtöbbünket boldogabbá teszik, mint egy századik háztartási gép vagy pulóver.

3. Ne csomagolj!

Főként a karácsonynak köszönhetően csaknem 10-15 %-kal több szemetet termelünk decemberben, mint a többi hónapban: csak Kanadában évi 540.000 tonna (!) csomagolás kerül ilyenkor a szemetesbe. Ráadásul ezek nagy része csillogó, műanyaggal vagy bársonnyal kevert papír, így nem is lehet őket újrahasznosítani.

A legtudatosabb megoldás persze az, ha teljesen elhagyod az ajándékok csomagolását. Persze a szimbolikus eseménytől nem kell megfosztanod a szeretteidet: bevezethettek például egy kreatív „leleplezést”, azaz letakarjátok a meglepetést egy szép, külön erre a célra tartott ünnepi lepellel, majd közösen, akár énekszóval kísérve feditek fel az ajándékokat!

Ha azonban szeretnéd megtartani az ajándékok bontogatásának szertartását, érdemes sokszor újrahasználható megoldásokban gondolkodni: használj már meglévő újságpapírokat, zacskókat, befőttesüvegeket, fémdobozokat, kézzel készített vagy erre a célra vásárolt vászonzsákocskákat. Vagy bevezetheted a japán furoshiki csomagolást is, melynek keretében az ajándékot egy dekoratív kendőbe burkolod.

4. Át- és újragondolt ünnepi menü

Mivel a Tudatos elsősorban az ételpazarlás elleni harcban segíti a követőit, nem mehetünk el szó nélkül amellett a rengeteg élelmiszer mellett sem, amit az ünnepek alkalmával feleslegesen kidobunk. Érdemes lehet tehát, ha ezen a téren is magadra (és a családra) parancsolsz, és mértékletességre törekedtek. Ezt a gyomrotok és a mérleg is meg fogja hálálni.

Tervezzétek meg előre a karácsonyi menüt, és egyeztessetek a rokonokkal, hogy ki milyen téren tudja kivenni a részét az ünnepi lakomából. Az elfogyaszthatatlan mennyiség és választék helyett pedig inkább kevés, de különleges ételt készítsetek!

Ha igazán feketeöves bolygóvédő vagy, akkor a karácsonyi menüben is igyekezz csökkenteni a vörös húsok mennyiségét és növelni az egészségre is jótékony hatású, növényi alapanyagok arányát. Használj szezonális alapanyagokat, és szerezd be őket helyi, magyar termelőktől, mert így a szállításból fakadó CO₂ kibocsátással sem terheled annyira a bolygót. Ha mégis megmarad némi étel a karácsonyi lakomából, az se landoljon a kukában: fagyaszd le a maradékot, vagy új köntösben főzd őket újra, de az ünnepi jótékonykodás szellemiségében akár rászorulóknak is adományozhatod!

Igazi „zöld csodabogár” vagy, és közben még olvasni is imádsz? Ha nem tudod, mivel ajándékozd meg magad, vagy egy szintén könyvmoly szerettedet karácsonykor, akkor olvasd el az alábbi tippjeinket! 3 elgondolkodtató regényt ajánlunk, amik mind a környezetszennyezés és a pazarló életmód elkerülhetetlen veszélyeire, ezen keresztül pedig a tudatosságra hívják fel a figyelmet

1. Wu Ming-yi: Rovarszemű ember

A tajvani születésű Wu Ming-yi negyedik regénye egy klíma-fikció, ha úgy tetszik „cli-fi”. Mintegy rovarszemen keresztül nézve, sajátos fénytörésben mesél a gyászról, a szerelemről, az önfeláldozásról, titkokról és hazugságokról, a természettel való kapocs elvesztéséről, és persze nem utolsó sorban az emberiség pazarló és környezetpusztító magatartásáról.

A mágikus realista jegyekkel bíró, töredezett elbeszélésű írás négy emberre fókuszál. Két őslakos tajvanira, egy öngyilkosság gondolatával játszó professzorra, valamint egy mitikus szigetről, Vajo-vajoról származó fiúra, aki a törzs beavatási szertartása következtében az óceánon úszó hatalmas szemét-szigeten találja magát. Már csak egy tsunami kell ahhoz, hogy e sorsok elkerülhetetlenül összefonódjanak. A szemétsziget ugyanis tajvan partjainak csapódik: így a civilizációtól elzárt törzsből származó fiú és a múltjának démonaival küzdő professzor elindul a hegyekbe, hogy megkeressék az asszony rég eltűnt férjét és fiát. Azonban ott egy rejtély várja őket. 

2. Margaret Atwood: A MaddAddam trilógia

Bár ez kapásból három regény, mégsem mehetünk el szó nélkül a Szolgálólány meséjével világhírűvé vált Margaret Atwood MaddAddam szériája mellett. A trilógia a bestseller regényhez hasonlatosan korunk égetően fontos problémáit festi a vászonra, csak ezúttal nem a nemeket érintő társadalmi egyenlőtlenség, hanem a pazarló, környezetpusztító életmód, illetve az emberiség nagy részét kiirtó apokalipszis áll a történet fókuszpontjában.

Az első regény, a Guvat és Gazella egy hétköznapi srác életútján keresztül mutatja be az egyre inkább elkorcsosuló és szegregálódó emberiség végnapjait, aminek egy hihetetlen gyorsasággal terjedő, pusztító vírus vet véget. A különös nevet viselő Hóember e civilizációnak a romjain próbál magányosan túlélni, mígnem a távolban füstjeleket vesz észre. A sorozat második darabja, Az özönvíz éve a pazarló életmóddal szemben egyfajta szektaszerű, zöld alternatívát kínáló Isten Kertészeinek köreibe enged betekintést: itt ismerkedünk meg Tobyval és Rennel, akik egy csoda folytán – egymástól függetlenül - szintén túlélik a katasztrófát. A trilógia harmadik darabjában, a MaddAddamban pedig Hóemberrel karöltve kezdik el egy neoprimitív közösség felépítését és védelmezését az apokalipszis utáni szép új világban.

3. Richard Powers: Égig érő történet

Az irodalmi Pulitzer-díjjal kitüntetett alkotás Powers 12. regénye: a fák titokzatos, és számunkra láthatatlan világának bemutatásán keresztül az ökocentrikus életfilozófia szellemiségét képviseli, miközben megrázó erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták munkáját. Az Égig érő történet főhőse kilenc nagyon különböző ember, akiknek az életútjában valamilyen módon kiemelt szerephez jutnak a fák. Ez a kilenc történet kvázi a regény „gyökérzete”, amik összefonódva válnak a „törzzsé”, elszánt, közös célokat kitűző környezetvédő akciójuk pedig a „maggá”.  Powers művét azoknak ajánljuk, akiket elkeserít, hogy az emberiség önző módon pusztítja a természetet, de ugyanakkor reményteljesen tekintenek arra, hogy ez a magatartás megváltoztatható.

Szeretnél még több zöld tartalmat? Akkor kövesd a Tudatos blogját, Facebook és Instagram oldalát!

A COVID-19 világszintű terjedésével és társadalmunkra gyakorolt hatásaival ismételten előtérbe kerülhet a harcos környezetvédők egyik jellegzetes elmélete. A Gaia-hipotézis a Földet egy koherens, élő organizmusnak tekinti, amely különböző önvédelmi mechanizmusokkal (például földrengésekkel vagy egy pandémiával) igyekszik fenntartani az élet oly törékeny egyensúlyát.

„Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat, embereket. Letelepednek valahová, és addig szaporodnak, míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. Az ember egy ragály, és mi vagyunk a gyógyszer.” – ez az idézet az 1999-es év egyik legnagyobb kasszasikeréből, a Mátrixból származik, és a gépek világának emberarcú gonosza, Smith ügynök fogalmazza meg. Az általa felvázolt elmélet ugyanakkor nem újkeletű, a ’70-es években felvirágzó Gaia-hipotézisben gyökerezik, ami azóta is közkedvelt háttérteóriája a természettel harmóniára törekvőknek.

A görög mitológia Föld-istennője nyomán Gaia-nak elnevezett elméletet James Lovelock fogalmazta meg az 1970-es években, noha előzményei már a 18. században is felbukkantak. Ennek lényege, hogy a Földet egy nagy organizmusnak tekintjük, melynek összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő, homeosztatikus rendszert alkot. Azaz az élővilág ugyanúgy hatást gyakorol az éghajlatra, az óceánok só-koncentrációjára vagy légkör összetételére, mint ezek megváltozása az élővilágra. Lovelock szerint a Föld komplex rendszere ráadásul önszabályozó: egyensúlyra, az élethez szükséges feltételek fenntartására törekszik, ezért az élőlényekhez hasonlóan – de persze tág határok között - védekezik az élettel össze nem egyeztethető változásokkal szemben.

A Gaia-hipotézist ugyan sok tudományos kritika érte, mivel teleologikus és a természetes szelekció elveinek ellentmond, ám ennek ellenére olyan új tudományterületeknek ágyazott meg, mint a biogeokémia vagy a rendszerökológia. Nem utolsó sorban pedig a természetvédők egyik gyakran visszatérő háttérteóriájává is vált.

Tehát tegyük fel, hogy a túlnépesedésből és –fogyasztásból fakadó környezetszennyezésre és klímaváltozásra az anyabolygónk önvédelmi mechanizmusokkal reagál, csak hogy az élethez szükséges feltételeket fenntartsa! Ha valóban Smith ügynöknek volt igaza, és mi vagyunk a vírus, akkor Gaia is egyfajta lázzal védekezik ellenünk, csak épp szökőár, aszály vagy egy világméretű járvány képében. Kvázi egyre keményebb eszközökkel szabályozza az emberi faj környezetpusztító ténykedését, mielőtt az elérné a teljes bioszféra kipusztítását.

Neked mi a véleményed erről a hipotézisről? Oszd meg velünk a gondolataidat kommentben a Facebook vagy Instagram oldalunkon!

A szkeptikusok gyakran vádolják azzal a zöld életmódot követőket, hogy a technika vívmányait azért ők sem vetik meg. Pedig az igazság az, hogy a támadók nem veszik figyelembe: a tudatosság egy folyamatos törekvés, nem pedig egy állapot. Azt pedig, hogy az adott környezetvédő az életének mely kényelmi faktorairól mond le a Föld érdekében, csakis ő dönti el. Arról nem is beszélve, hogy a modern technológiát is tudjuk a szolgálatunkba állítani: íme 4 applikáció, mely a környezettudatos életmódban segíthet!

1. Carbon footprint & CO2 tracker

Aggaszt a klímakrízis és Föld jövője? Ez az alkalmazás a felvitt napi rutinodból és tevékenységeidből mutatja ki, hogy mekkora a karbon-lábnyomod, azaz mekkora mértékű az egyéni felelősséged a klímaváltozás előremozdításában. Az app főként a közlekedési és étkezési szokásaidat vizsgálja, elemzi ki, majd különböző megoldási stratégiákat nyújt: így a tippjeit követve havonta, fokozatosan csökkentheted a karbon-lábnyomod.

2. JouleBug

Ez az applikáció a környezettudatos életmódra való áttérést teszi játékká: az általa adott hétköznapi tippek végrehajtásáért pontokat gyűjthetsz, amikkel versenybe is szállhatsz a barátaiddal és a családtagjaiddal. Emellett hasznos információkkal is szolgál: a tudatos tetteidet statisztikákkal, linkekkel, „Hogyan csináld” videókkal segíti. Kitüntetéseket kaphatsz, ha nagyon profivá váltál egy-egy téren, sőt, a környezetedben élő felhasználókkal is kapcsolatba léphetsz, vagy részt vehetsz lokális kihívásokban.

3. Tudatos 

A magyar fejlesztésű Tudatos a Földet brutálisan terhelő étel-pazarlás ellen veszi fel a harcot. Az applikáció a vendéglátóhelyeket (éttermeket, kifőzdéket, cukrászdákat, pékségeket) köti össze azokkal a felhasználókkal, akik szeretnének olcsóbban jót enni, miközben a környezetet is óvnák. Az éttermek feltölthetik a már megfőzött, de a nap végén megmaradt fogásaikat a felületre, az éhes emberek pedig lecsaphatnak ezekre, majd egy QR-kód bemutatásával, kedvezményes áron átvehetik a vendéglátóhelyen. Így nincs maradék, nincs pazarlás!

4. Smartlyst - az okos bevásárlólista

Elég az olvashatatlan és folyton elvesző cetlikből, itt az ideje, hogy a telefonodon vezesd a bevásárlólistádat! Ahogy arról már korábban is írtunk, az élelmiszer-pazarlás csökkentésének egyik fontos állomása, ha felkészülten indulsz a boltba: ezzel az appal ez még kényelmesebbé válik. A vásárlási szokásaid szerint segít a lista összeállításában, kategóriákba rendezi a kedvelt termékeket, emellett megoszthatod a listát a családtagjaiddal, barátaiddal. Ráadásul néhány kattintással recepteket is importálhatsz, ami még könnyebbé teszi a hozzávalók összegyűjtését.

5. Oszkár telekocsi

Kevés annál üzemanyag-pazarlóbb szokás van, mint ha a hosszú utakon állandóan egyedül ülünk a kocsiban. Az Oszkár ezt a környezetszennyező rutint hivatott enyhíteni: a sofőrök feltölthetik az appba, hogy mikor, honnan és hova indulnak, illetve hány szabad hely érhető el az autójukban, a fuvart kereső utasok pedig némi benzinpénz fejében lecsaphatnak az ülésekre. Mindenki nyer: a vezető, az utas és a Föld is!