Az étel nem szemét! - A zöld éttermek ismérvei

Azt, hogy a gasztronómia világában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, mi sem bizonyítja jobban, hogy idén a Dining Guide által a legjobb hazai éttermeknek kiosztott díjak között egy új kategória, a Fenntarthatóság is szerepelt. De mik is azok a fontos tényezők, amik egy vendéglátóhelyet ökotudatossá tesznek?

1. Lokális beszerzés

A Volkswagen-Dining Guide Díjátadó Gála Fenntarthatósági díját idén az őriszentpéteri Pajta érdemelte, a zsűri döntésében pedig elsősorban az alapanyagok beszerzésének módja játszott szerepet. Azok az éttermek ugyanis, amelyek gyakorlatban valósítják meg a farm-to-table koncepciót - azaz helyi termelőktől vásárolják az alapanyagokat -, a szállítással járó környezetszennyezést kikerülve kevésbé terhelik a bolygót, mint azok a vendéglátóhelyek, amelyek importárukból főznek. Az pedig csak hab a tortán, hogy így a magyar termelőket is támogatják.

2. Szezonális fogások

Medvehagymás fogások, epres finomságok? Sokunknak talán még mindig furcsának tűnhet, de azok az éttermek, amelyeknek az évszaktól, hónaptól függően változik az étlapja, nagy eséllyel odafigyelnek a környezetre. Ha ugyanis szezonális alapanyagokból főzünk, akkor kevésbé terheljük a bolygót a zöldségek és gyümölcsök számára felépített „mesterséges” közegek és a termesztésükkel járó vegyszerek ökológiai lábnyomával.

3. Vegetáriánus és a vegán opciók

A tudatosság szempontjából mindig beszédes, hogy egy étterem étlapján mekkora arányban képviseltetik magukat az állati és a növényi eredetű alapanyagokból készült fogások. A „húst hússal” szellemiség jegyében működő vendéglátóhelyeknek ugyanis az állattartás nagyobb ökológiai lábnyoma miatt kevésbé tekinthetők zöldnek, mint azok, amelyek változatos növényi alapú ételekkel is szolgálnak.

4. Környezetbarát tálalás

Ez a pont igényli a legkevesebb magyarázatot: azok az éttermek, amelyek mosható és újrahasználható tányérokat, evőeszközöket és netán még szalvétákat is használnak a tálaláshoz, jóval kevésbé terhelik a Földet, mint az egyszer használatos műanyagokkal élő társaik. Emellett az is beszédes, hogy az asztalokon üvegtárolókban található-e a só, a bors, az olívaolaj és a balzsamecet, vagy netán azt is külön csomagolásban, kimérve kérhetik a vendégek.

5. Különböző adagok

Azok a vendéglátóhelyek, amelyeknél lehetőség van féladag (vagy netán kicsi, közepes és nagy adag) kérésére, a fogyasztóra bízzák, hogy az éhségének és/vagy gyomorméretének megfelelően rendeljen. Így potenciálisan kevesebb ételhulladék termelődik, hiszen ha kevésbé vagyunk éhesek, akkor nem hagyjuk meg a szükségtelenül nagy adagok jelentős részét.

6. Elcsomagolja a maradékot

Ugyanakkor az is a környezet kisebb terhelését segíti, ha az étterem az esetlegesen megmaradt étel hazavitelére bátorítja a fogyasztókat. Ehhez egyrészt biztosíthat környezetbarát – elsősorban papírból készült - ételtárolókat, de még jobb, ha megengedi, hogy a vendég a saját ételhordójában vigye haza a maradékot.

7. Nem dobja ki a nap végén megmaradt fogásokat

Mint arra már egy korábbi bejegyzésünkben is kitértünk, az élelmiszerpazarlásnak hatalmas a környezeti terhelése. Az éttermek ez ellen úgy is felvehetik a harcot, ha a nap végén megmaradt fogásaikat nem dobják ki. Hanem eladományozzák vagy épp a Tudatos partnereivé válnak: így csökkentett áron ugyan, de értékesíteni tudják a nap összes elkészített fogását, és még szemetet sem termelnek.

Ha ismersz olyan éttermet, kifőzdét, cukrászdát vagy pékséget, amelyik a fentiek fényében környezettudatosnak tekinthető, ajánld neki a Tudatos applikációt, hogy közösen vegyük fel a harcot az élelmiszerpazarlás ellen!