Az ipar felelőssége – 8 nehézség az élelmiszerellátási reformba

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a világon megtermelt összes élelmiszernek legalább a harmada a kukában végzi. Ebben elképesztő felelőssége van az egyéneknek, de nem szabad megfeledkeznünk az ipar és a kereskedelem szerepéről sem. Megdöbbentő lehet ugyanis, de az ételek jelentős része már a vásárlás aktusa előtt a szemétbe kerül!

Tény, hogy az emberiség által megtermelt iszonyatos mennyiségű élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások tehetők felelőssé: az ételpazarlás globális problémájáról, illetve a hazai adatokról már mi is beszámoltunk a blogunkon. Ahogy a zöldebb vásárlást, ételtárolást és -felhasználást segítő tippekről is, hiszen az egyének pazarlása csakis a tudatos fogyasztói szokások és gondolkodásmód elsajátításával mérsékelhető.

De mi a helyzet az élelmiszeriparban és a -kereskedelemben keletkező hulladékkal?

Az élelmiszerveszteségben testet öltő probléma igen sokrétű, így a megoldási javaslatnak, a felülről érkező szabályozásnak is annak kellene lennie. Lássuk is, mi okozza ebben a szektorban a legtöbb fejtörést!

1. A kereskedők sokszor napokkal a szavatossági idő lejárta előtt kidobják a termékeket.
2. A maradék az áruház tulajdonát képezi, még akkor is, ha fogyasztható minőségben került a kukába.
3. A nagyobb élelmiszerkereskedelmi láncok előszeretettel szabadulnak meg minden olyan élelmiszertől, ami nem hoz kellő hasznot a számukra.
4. Az élelmiszerpazarlás másik fontos pontja a csomagolás: gyakran kerülnek ugyanis a szemétbe azok a termékek, amelyek valamilyen szempontból nem felelnek meg az élelmiszeripar követelményeinek. Például nem standard a méretük, azaz nem biztos, hogy elférnek a csomagolásban. Ezért jutnak a kukába a túl kicsi vagy túl nagy krumplik, répák, furcsa alakú paradicsomok vagy épp a ferdén nőtt uborkák. A megtermelt élelmiszer 10-40-50%-a így automatikusan, már gyakorlatilag a termőföldön kidobásra ítéltetik.
5. A közoktatásból hiányzik a mezőgazdaság tényleges ismereteinek átadása.
6. Fogyasztói bizalom alacsony az élelmiszeriparral szemben (ld. gyakran visszahívott, nem megfelelően kezelt vagy csomagolt élelmiszerek).
7. A mezőgazdaságban nem kiegyenlített a nemek aránya.
8. A nagyüzemű kifőzdékben a nap végén megmaradt ételek gyakran végzik a kukában. Hiszen az élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő tárolásuk vagy az elszállításukkal járó logisztikai költség jelentős terhet róna a vállalkozóra.

A háztartások pazarlásával szemben a fenti problémakör megoldása csakis felülről történhet. Hiszen az élelmiszeripar berögzült mechanizmusaiba a fogyasztónak nincs beleszólása (és rálátása sem), így azokat csakis állami szabályozásokkal lehet megreformálni.

Érdekel, hogy milyen lépésekkel lehetne az élelmiszeripar és -kereskedelem pazarlását csökkenteni? Kövesd figyelemmel a Tudatos felületeit, és olvasd el a következő blogbejegyzésünket is a megoldási javaslatokkal!